Meditáció az Odaadásért
Derekát és csípőjét öv veszi körül, így áll bhaktája szívének lótuszán. Megjelenése végtelenül elragadó, s derűs vonásai örömmel töltik el a Reá pillantó bhakta szemét és lelkét.
Az Úr örökkévalóan szépséges, s minden bolygó valamennyi lakója számára imádandó. Örökké fiatal, s mindig arra vágyik, hogy áldásait szórja bhaktáira.
Meditáljunk az Úr örök formáján addig, amíg elménk megingathatatlanná válik!
A bhakta rögzítse először elméjét az Úr lótuszlábára, amit a villám, az ösztöke, a zászló és a lótusz jelei díszítenek. Gyönyörű rubin körmeinek ragyogása a hold fényére hasonlít, s eloszlatja az ember szívének sűrű sötétségét. Az Úr lába olyan, akár a villámcsapás, amely szétzúzza meditáló bhakta elméjében hegyként tornyosuló bűnt. Meditáljunk hát hosszan az Úr lótuszlábain!
a Srímad – Bhágavatam 3. Ének –második kötet
„Kapila tanítása az odaadó szolgálatról” fejezete alapján
azoknak, akik nem jutottak még el az Isten szereteétig
A yogi tisztítsa meg az életlevegő útját a következő légzési módszerrel: először nagyon mélyen lélegezzen be, aztán tartsa vissza a levegőt, végül lélegezzen ki; vagy a folyamatot megfordítva először lélegezzen ki, majd tartsa kint a levegőt, majd lélegezzen be. Ezt annak érdekében kell tennie, hogy az elme szilárddá váljon, s hogy a külső zavaró tényezők ne legyenek rá hatással.
Azok a yogik, akik e légzőgyakorlatokat végzik nagyon hamar megszabadulnak az elme háborgásától, ahogy az arany is megszabadul minden szennyeződéstől, amikor tűzbe tesszük és legyezzük.
A pránayáma gyakorlásával az ember megszűntetheti fiziológiai állapotának szennyeződését, az elme rögzitésével pedig mentesülhet minden bűnös cselekedettől.
Ha uralkodik érzékein, megválhat az anyagi kapcsolattól, s az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditálva megszabadulhat az anyagi ragaszkodás három kötőerejétől.
Amikor az ember e yoga gyakorlásával tökéletesen megtisztította elméjét, félig lehúnyt szemmel koncentráljon az orra hegyére, s nézze az Istenség Legfelsőbb Személyiségének formáját!
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örömteli arca a lótuszvirághoz hasonlatos. Szeme piros, mint a lótusz belseje, sötét teste pedig olyan, mint a kék lótusz szirmai. Kezei közül háromban kagylót, korongot és buzogányt tart.
Csípőjét fényes ruha fedi, amely olyan sárga, mint a lótusz porzószálai. Mellkasán a Srívatsa jelet, a fehér szőrtincset viseli, nyakában a ragyogó Kaubstubha ékkő függ.
Nyakában csodás erdei virágokból készült füzért visel, amely körül döngicsélő méhek rajzanak, akiket megrészegített az édes illat. Igazgyöngy nyaklánc, korona, kardíszek, karkötő és boka perecek ékesítik fenségesen.
A yóginak szívébe kell zárnia Laksmít, a szerencse istennője cselekedeteit, akit valamennyi félisten imád, s aki a legrangosabb személyiség Brahmá anyja. Ő az , aki örökké a transzcendentális Úr lábát és combját masszírozza, végtelen figyelemmel szolgálva Őt.
A yogi ezután meditációjában rögzítse elméjét az Istenség Személyiségének combájra, minden energia tárházára. Az Úr combja kékesfehér színű, mint a lenvirág ragyogása, s amikor Garuda hátán utazik, megmutatkozik combja kecsessége. A yogi meditáljon az Úr gömbölyű csípőjén is, amelyet öv ölel körül, azon a páratlan szépségű sárga selyemruhán nyugodva, amely a bokájáig ér.
Azután a yogi meditáljon az Úr holdhoz hasonlatos köldökén a hasa közepén. Ebből, ami az univerzum alapját képezi, sarjad a lótuszszár, amely valamennyi bolygórendszert magában foglalja. Ez a lótusz a hajléka Brahmának, az első teremtett lénynek. A yogi rögzítse elméjét az Úr mellbimbóira, amelyek a legkülönlegesebb pár smaragdra hasonlítanak, a melyek a mellkasát díszítő tejfehér gyöngysor sugaraitól fehérnek látszanak.
A yogi aztán meditáljon az Istenség Legfelsőbb Személyiségének mellkasán, Mahá-Laksmí nyugvóhelyén. Az Úr mellkasa a forrása az elem minden transzcendentális gyönyörének s a szem teljes elégedettségének. A yogi ekkor vésse emlékezetébe az Istenség Személyiségének nyakát, az Istenség Személyiségéét, akit az egész univerzum csodál. Az Ő nyaka csupán emeli a Kaustubha drágakő szépségét, amely mellkasán függ.
A yogi azután meditáljon az Úr négy karján, az anyagi természet változatos működését irányító félistenek minden hatalmának forrásán. Azután koncentráljon az ékszerekre, melyeket a Mandara-hegy csiszolt ragyogóvá a forgásával. Meditáljon az Úr korongján, az ezer küllőjű, szikrázóan ragyogó S. csakrán, valamint a kagylón, amely az Úr lótuszhoz hasonlatos tenyerében olyan, akár egy hattyú.
A yogi meditáljon az Úr buzogányán, amelyet Kaumodakínak neveznek, s amely nagyon kedves Neki. Ez a buzogány sújt le a démonokra, az örökké ellenséges harcosokra, s vérükkel szennyeződik be. Koncentráljon az Úr nyakát ékesítő igazgyöngy nyakláncon, amely a tiszta élőlényeket képviseli, akik örökké Őt szolgálják.
Aztán meditáljon az Úr lótuszhoz hasonlatos arcán, az Úrén, aki különféle formáit a vágyakozó bhakták iránti könyörületességből nyilvánítja meg ebben a világban. Orra nemes vonalú, kristálytiszta orcáját csillogó, alligátor alakú fülbevalóinak rezgése világítja meg.
Ezután a yogi az Úr gyönyörű arcán meditáljon, melyet göndör haj keretez, s melyet lótuszhoz hasonló szemek és táncoló szemöldökök díszítenek. Arcának kecsessége megszégyenítené a rajzó méhek körültáncolta lótuszvirágot és a párban úszó halakat.
A yogik meditáljanak teljes odaadással az Úr szemének gyakori, könyörületes pillantásán, mert ez enyhíti a bhakták háromféle félelmetes szenvedését. Szerető mosolyával kísért pillantásai végtelenül kegyesek.
Meditáljon a yogi az Úr Srí Hari legjótékonyabb mosolyán is, azon a mosolyon, amely felszárítja mély bánt okozta könnyeik óceánját mindazoknak, akik leborulnak Előtte. Meditáljon az Úr ívelt szemöldökein is, amelyek belső energiája révén nyilvánulnak meg, hogy a bölcsek érdekében elbűvöljék a nemiség istenét.
Szeretettel és ragaszkodással átitatott odaadással meditáljon szívének legmélyén az Úr Visnu nevetésén, amely olyan elragadó, hogy nagyon könnyű meditálni rajta. Amikor a Legfelsőbb Úr nevet, láthatóvá válnak apró fogai, melyek a jázminbimbókhoz hasonlítanak, s melyeket ajkainak ragyogása rózsaszínűre fest. Ha a yogi egyszer átadja elméjét e látványnak, többé ne vágyjon semmi mást látni.
Követve ezt a folyamatot, a yogiban lassan tiszta szeretet ébred az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Hari iránt. Ahogy az odaadó szolgálatban fejlődik, túláradó örömében szőrszálai égnek állnak, s örökké nagy szeretetében ontott könnyei folyamában fürdik. Fokozatosan elméje is- amint eszközként használt arra, hogy vonzza az Urat, ahogy egy halat horogra lehet csalni - felhagy az anyagi cselekedetekkel is.
Amikor az elme így teljesen megszabadul minden anyagi szennyeződéstől, s megválik az anyagi érzéktárgyaktól, épp olyan lesz, mint egy mécses lángja. Ekkor valóban összekapcsolódik a Legfelsőbb Úr elméjével, s megtapasztalja, hogy eggyé válik Vele, mert mentes az anyagi kötőerők egymásra ható áradatától.
A transzcendens legfelső szintjén az elme megszabadul minden anyagi vissza hatástól és saját dicsőségében állapodik meg, ami transzcendentálisan fölötte áll minden anyagi boldogságnak és szenvedésnek.
Ekkor a yogi felismeri az igazságot az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fűződő kapcsolatáról. Felfedezi, hogy öröm és fájdalom, valamint azok kölcsönhatásai, melyeket mind saját magára vonatkoztatott, valójában a hamis egónak köszönhetőek, ami a tudatlanság terméke.
Mivel a tökéletes önmegvalósításra szert tett lélek felismerte valódi kilétét, nem érzékeli, hogy az anyagi teste hogyan mozdul vagy cselekszik, ahogyan a részeg ember sem tudja, visel –e ruhát a testén vagy sem.
Az ilyen felszabadult yogi testével és érzékeivel az Istenség Legfelsőbb Személyisége törődik, s ez a test addig működik, ameddig a számára elrendelt cselekedetek véget nem érnek. A felszabadult bhakta, aki ráébred eredeti helyzetére, és samádhiban, a yoga legtökéletesebb szintjén állapodott meg, az anyagi test melléktermékeit nem tekinti sajátjának. Testének cselekedeteit éppen ezért úgy látja, mint egy álombéli test tetteit.
„Hódolatomat ajánlom az Istenség Legfelsőbb Személyiségének,
a Szív Édes Urának, aki visszavár minket Szent közelségébe!
Legyen az Úr jósága, minden tette és bölcsesség áldott mindörökké!
Fogadd Uram hálámat minden pillanatért, amit megnyilvánítasz közelségeddel!
Add, hogy megtanuljak Téged odaadóan szolgálni,
hogy Szent Nevedet ne feledjem soha, bárhová is vetődjek!
Kérlek vezesd hozzám a szenvedőket, akik méltók a gyógyulásra,
a változásra, tanításra, mellyel megajándékozod őket,
hogy megismerve vágyják édes jelenléted, és Téged dicsőítsenek,
hogy a Föld az emberiség számára a Szeretet, a Béke, a Bölcsesség és az Öröm otthona legyen!
Hódolat az Istenanyának, aki szeretni tanít és óvó karjaival , gyengéden emel ki minden veszedelemből !
Sugárzó boldogsággal és alázattal köszönöm az Úr Krisna Szent jelenlétét és támogatását,
valamint azt a lelki gyönyört, amivel elárasztja a szívemet!
Hare Krisna ! ♥♥
~ Satya Nagnajití ~
