Június/Július a Fogyó Hold Idejében : Joginí Ékadasi
Eredményei :
Elpusztít minden súlyos bűnös visszahatást, nagy jámborságot ad
és kiszabadít az anyagi létezés óceánjából
Joginí Ékádasi
A Brahma-vaivarta Purána az Úr Krsna és Maharadzsa Judhisthíra közötti beszélgetésben írja le, mennyire dicsőséges az az Ekádasi, amely június/július havában a fogyó hold idejére esik.
Egy alkalommal Maharadzsa Judhisthíra így szólt:
- Ó Legfelsőbb Úr! Ó Madhuszúdana! Hallottam a Nirdzsalá Ekádasi dicsőségét. Most arról az Ekádasiról szeretnék hallani, amely június/július hónapban a fogyó hold idejére esik. - Az Úr Krsna így válaszolt:
- Ó király! Beszélni fogok arról az Ekádasiról, amely június/július havára esik. Ennek az Ekádasinak a neve Joginí, elpusztít minden súlyos bűnös visszahatást, és kiszabadít az anyagi létezés óceánjából. Ó legjobb király! Most elmondok neked egy történetet a Puránákból, amely megvilágítja ezt az igazságot:
Kuvera, Alakapuri királya, rendíthetetlen híve volt az Úr Sivának, és rendszeresen imádta őt. Volt egy Hema nevű Jaksa kertésze, akinek Viszalaksi volt a felesége. Viszalaksi rendkívül szép volt, és Hema nagyon ragaszkodott hozzá. Hema rendszeresen virágokat szedett a Manasza-szarovara tóból, és azokat átadta Kuverának, a Jaksák királyának, hogy imádja az Úr Sivát. Egy alkalommal elhozta ugyan a virágokat a Manasza-szarovara tóból, de ahelyett, hogy azokat Kuverához vitte volna, drága hitvese szerelmétől megkötözötten otthon maradt.
Ó király! Így aztán Kuvera azon a napon nem kapott virágot. A Jaksák királya hat órán át várt Hemára. A virágok hiányában nem tudta bevégezni az Úr Siva imádatát. Rendkívül dühös lett, és azonnal elküldte a szolgáját, tudja meg, miért késik a kertész.
Egy idő múlva a Jaksa küldönc visszatért, és így szólt a királyhoz:
- Ó uram, Hema otthon élvezi a felesége társaságát.
E szavakat hallva Kuvera még dühösebb lett, és azonnal megparancsolta a szolgáinak, hogy hozzák elé Hemát. Hema Mali rájött, hogy nagy hibát követett el, szégyenkezve, nagy félelemmel lépett Kuvera elé, és felajánlotta tiszteletteljes hódolatát. Kuvera már egész testében reszketett, a szemei vörösekké váltak a haragtól, és így szólt:
- Ó te bűnös! Ó vallásos elvek elpusztítója, tiszteletlen voltál az én imádatra legméltóbb urammal, Sri Sankarával, a saját érzékkielégítéseddel foglalkoztál, ezért most megátkozlak. Fehér lepra fog sújtani, és örökre távol kell élned szeretett feleségedtől. Ó alantas osztálybeli bolond! Azonnal el kell hagynod ezt a helyet!
Amint Kuvera megátkozta, Hema Mali azonnal lezuhant Alakapuriból, és ebben a világban született meg. Fehér lepra sanyargatta, és rendkívül nyomorult helyzetben élt. Így jutott el egy csodálatos, sűrű erdőbe, saját gondolataival is küszködve, étel és víz nélkül. Ebben az erdőben éjjel-nappal az éhség és szomjúság kínjaitól szenvedett. Nappal nem találhatott semmi boldogságot, éjjel nem tudott aludni. Télen-nyáron sokat kínlódott. De mivel nagy hittel segített az Úr Siva imádatában, az emlékezete ép maradt. Igaz, hogy sokféle bűnt elkövetett, de emlékezett a korábbi tetteire, tiszta és éber maradt a tudata.
Sokat vándorolt az erdőben, aztán szerencsésen megérkezett a Himalája hegyhez. Ide-oda járkált, és a gondviselés kegyéből olyan nagy szerencse érte, hogy találkozott a nagy bölccsel Márkandejával, aki a legjobb az aszkéták között, és aki hét kalpán át él. Mivel Hema Mali nagyon bűnösnek érezte magát, megállt, és a bölcstől illő távolságban ajánlotta fel alázatos hódolatát. A jószívű bölcs, Márkandeja maga elé szólította a leprasújtotta embert, és megkérdezte:
- Ó te! Hogyan jutottál ebbe a szörnyű bajba? Milyen bűnös és kárhozatos tetteket követtél el, hogy ilyen nyomorult helyzetet kell elszenvedned?'- Ennek hallatára Hema Mali így válaszolt:
- Ó nagy bölcs! Kuverának, a Jaksák királyának a kertésze vagyok. A nevem Hema Mali. Rendszeresen virágokat szedtem a Manasza Szarovara tóból, és átadtam azokat uramnak, Kuverának. Kuvera ezekkel a virágokkal imádta az Úr Sivát. Egy napon megkésve adtam át uramnak a virágokat, mert kéjes vágyaimat elégítettem ki a feleségemmel. Ezért Kuvera, a Jaksák királya megharagudott és megátkozott engem. Ezért szenvedem most a fehér lepra nyomorúságát, ezért kellett elválnom a hitvesemtől. De most nem tudom, hogy ez a szerencsétlen lélek miért vált hirtelen olyan szerencséssé, hogy olyan nagy személyiséggel találkozzon, amilyen te vagy. Hallottam, hogy a szentek mindig nagyon nagy szomorúsággal látják mások szenvedését, és azon vannak, hogy jót tegyenek. Ó nagy bölcs! Ma ez az elbukott lélek kedvező eredményekre vágyakozik, és meghódol előtted. Kérlek, légy olyan kegyes, és szabadítsd meg.
A nagy bölcs Márkandeja részvéttel szólt hozzá: '
- Ó kertész! Megtanítok neked egy rendkívül kedvező és áldásos fogadalmat. Tartsd meg a Joginí néven ismert Ekádasit, amely június/július hónap fogyó holdjának idejére esik. Jámborságának hatására biztosan meg fogsz szabadulni attól az átoktól, hogy leprában szenvedsz.
A nagy bölcs, Márkandeya e tanításának hallatára Hema Mali nagyon megörült, és hálásan ajánlotta fel alázatos tiszteletét. Ezután kellően megtartotta ezt a szent Ekádasi-fogadalmat, ahogyan a bölcs oktatta. A fogadalom hatására visszanyerte félisteni formáját. Ezután hazatért és újból a feleségével élhetett.
A Joginí Ekádasi megtartása annyi eredménnyel jár, mintha valaki megvendégelne 88000 bráhmanát. Ez az Ekádasi minden bűnös visszahatást megsemmisít és nagy jámborságot ad.
Jogini Ekadasi ki, jaya!
Június/Július a Növekvő Hold Idejében : Sajaná Ékadasi az Úr Visnu, Hrsíkesa az Érzékek Ura imádatával
Eredményei :
Ezt az Ekádasit Visnu Sajani Ekádasi néven is ismerik. A bhakták különleges odaadással tartják meg ezt az Ekádasit, hogy örömet szerezzenek az Úr Visnunak. Nem törekszenek sem anyagi élvezetekre, sem felszabadulásra, inkább azért imádkoznak, hogy tiszta odaadó szolgálatot végezhessenek az Úrnak. Ezzel az Ekádasival kezdődik a Csaturmaszja híres fogadalma. A bhakták azzal tartják meg a Csaturmaszja-fogadalmat, hogy az Úr kedvteléseit hallgatják és éneklik négy hónapon keresztül, azzal a nappal kezdve, amelyen az Úr Hari lefekszik, egészen addig a napig, amelyen felébred."
Annak, aki az odaadó szolgálatot gyakorolja, nem szabad ágyban aludnia abban a négy hónapban, amely alatt az Úr Dzsanárdana pihen. Csaturmaszja alatt tilos a nemi élet, kivéve a havi vérzés napjait. Ezt a fogadalmat böjttel kell megtartani - ez lehet csak vacsora, napi egyszeri étkezés, vagy az, hogy valaki csak azt eszi meg, ami jön, anélkül, hogy kérné. Aki Csaturmaszja alatt az Úr Visnu előtt énekel és imádkozik, a Gandharvák bolygójára kerül. Aki felhagy a gÚr (nádcukor, szörp vagy szirup formájában) vagy juggery (a kókuszpálma nedvéből nyert cukor) élvezetével, fiúk és fiúunokák áldásában részesül. Az olaj elhagyásával széppé válik és elpusztulnak az ellenségei. Ha a keserű, csípős, savanyú, édes és sós ételek ízéről mond le, csúnyaságán és testszagán diadalmaskodik. A mennyei bolygókra jutnak és Vidjádharákká válnak azok, akik felhagynak a virágok élvezetével. Minden betegsége elmúlik annak, aki nem rág többé bételdiót. Ha valaki a puszta padlóról eszik, eléri Indra mennyei hajlékát. Ha a tej és joghurt élvezetéről mond le Krsna kedvéért, Goloka legfelsőbb hajlékába jut. Az, aki nem vágja le a körmeit és nem borotválja le a fejét, annyira szerencsés lesz, hogy megérintheti az Úr Visnu lótuszvirág lábait. Hattyúvonta repülőgépen tér vissza az Úr hajlékába az, aki körüljárja az Úr templomát."
A Csaturmaszja-fogadalom betartását el lehet kezdeni akár az Ekádasi, akár a Dvádasi, Púrnimá, Astami vagy Szankranti napján (amikor a Nap a Rák jegyébe lép). A Csaturmaszja-fogadalom azon a Dvádasi napon ér véget, amely az Utthána Ekádasi utáni napra esik, Kártika havában. Az a személy, aki az Úr Hariról megemlékezve tartja meg a Csaturmaszja-fogadalmat, napként ragyogó repülőgépen tér vissza az Úr Visnu hajlékába. Hét életen át kimeríthetetlen boldogságot kap az, aki kitakarítja a templomot és udvarát, virágokkal és kúszónövényekkel díszíti, valamint legjobb képessége szerint megvendégeli a bráhmanákat a fogadalom végén. Aki a fogadalom alatt ghí mécseseket ajánl fel az Úrnak, szerencsés és gazdag lesz. Aki három különböző időpontban - reggel, délben és este - 108-szor elmondja a Gajatri mantrát, annak nem kell többé bűnös tetteket elkövetnie. Nagy örömet lel az Úr Vjászadeva az ilyen személyben, aki visszatér Visnu hajlékába. Aki a fogadalom végén 28 vagy 108 edény szezámmagot ajánlj fel az intelligens bráhmanáknak, az megszabadul a teste, elméje és beszéde által felhalmozott bűnös visszahatásoktól. Minden betegségtől megszabadul, és értelmes gvermekei lesznek.
Sajaná Ékadasi története
A Sajaná, Devasajani vagy Padma Ekádasiról a Bhavisjottara Purána beszél az Úr Krsna és Maharadzsa Judhisthíra közötti beszélgetésben. Egy alkalommal Maharadzsa Judhisthíra így szólt: „Ó Kesava! Mi a neve annak az Ekádasinak, amely június/július hónapban a növekvő hold idejére esik? Melyik istenséget kell imádni ezen a szent napon, és mik a szabályok és az előírások ennek az Ekádasinak a megtartásához? Kérlek, magyarázd el nekem ezeket a részleteket."
Az Úr Krsna így válaszolt: „Ó, ennek a világnak a fenntartója! Sri Nárada Muni már feltette ezt a kérdést az Úr Brahmának. Most kérlek, hallgasd meg tőlem azt a csodálatos történetet, amelyet az Úr Brahmá mesélt el válaszul Nárada Muninak. Egyszer a nagy szónok és legjobb bölcs, Nárada így szólt az Úr Brahmához: 'Ó apám! Mi a neve annak az Ekádasinak, amely június/július hónapban a növekvő hold idejére esik? Kegyeskedj elmagyarázni, hogyan kell megtartanom ezt az Ekádasit, hogy a Legfelsőbb Úr Visnunak örömet szerezzen.'
Az Úr Brahmá így válaszolt: 'Nincs más fogadalom ebben az anyagi világban, amely annyira szent, mint az Ekádasi fogadalma. Nagyon is meg kell tartani az Ekádasi-fogadalmat, hogy valamennyi bűnös visszahatás megsemmisüljön. Biztosan a pokolra jut az a személy, aki nem tartja meg az Ekádasit ebben a világban. A június/július hónap növekvő holdjának idejére eső Ekádasit Devsajáni vagy Padmá Ekádasinak hívják. Ezt az Ekádasit kell megtartanod, hogy örömet szerezz a Legfelsőbb Úr Hrsíkesának.'
A Purána elmondja, hogy volt egy Mandata nevű szent császár, aki az egész világ felett uralkodott. A napisten dinasztiájában született, rendkívül hatalmas volt, és mindig az igazság bajnoka. Ez a király kegyesen és gyengéden bánt az alattvalóival, mintha azok a saját gyermekei lettek volna. E jámbor király birodalmában nem volt éhínség, szárazság, semmiféle betegség. Az összes alattvalója békésen, minden aggodalom nélkül élt, és nagyon gazdag volt. Nem volt olyan érték a király kincseskamrájában, ami ne törvényesen került volna oda. Ilyen módon a király és alattvaló boldogan élték világukat.
Sok-sok év után, a gondviselés és néhány bűnös tett miatt három egymásra következő éven át nem esett az eső a királyságban. Mivel nem volt étel, az emberek nagyon szenvedtek az éhségtől, és tele voltak aggodalmakkal. Élelem hiányában nem lehetett bemutatni a különböző áldozatokat, és a Védákat sem tanulmányozták. Ekkor az összes alattvaló a király elé járult, és könyörögni kezdtek: 'Ó király! Kérünk, hallgasd meg a szavainkat, amelyek végső soron a javunkra válnak. A szentírásokban a vizet így említik: 'Nara'. A Legfelsőbb Úr az 'ajanában' lakozik, ezért az egyik neve Nárájana. A Legfelsőbb Úr Visnu a felhők formájában mindent áthat. Egyedül Ő küldi az esőt. Az ehető magvak az esőből keletkeznek, és az élőlények magvakon élnek. Alattvalóid most éppen nagyon szenvednek, és megfogyatkozik a számuk, mivel nincs ennivalójuk. Ó legjobb király! Kérlek, találj valami orvosságot nyomorúságos helyzetünkre, állítsd vissza a békét és a jólétet közöttünk.'
A király így válaszolt: 'Igaz az, amit mondtok. Az ehető magvakat úgy tekintik, mint Brahmant. Mindent az ehető magvak tartanak fenn. Az egész világ élőlényei magvakon élnek. A Puránák és egyéb szentírások világosan megmondják, hogy a király bűnös tettei miatt ő maga és alattvalói is szenvednek. Bár a saját vizsgálódásommal és értelmemmel semmilyen hibámat nem látom, mégis azon leszek, hogy mindent megtegyek, ami alattvalóim javára szolgál.'
Miután Mandata király mindezt elmondta, összehívta nagyobb seregeit, és miután felajánlotta a hódolatát Brahmának, behatolt az erdőbe. Rendszeresen végiglátogatta a nagy bölcsek és aszkéták ottani ásramáit. Miközben a király ilyen módon járta az erdőt, a gondviselés kegyéből találkozott a nagy bölccsel, Angirával, Brahmá fiával. A bölcs Angira éppen olyan ragyogó volt, mint Brahmá, és fényessége megvilágította mind a négy égtájat. Amint az érzékein uralkodó király meglátta őt, azonnal leszállt a kocsijáról, és tiszteletteljes hódolatát ajánlotta fel a bölcs lábainál. Ezután összetette a kezeit, és imákat ajánlott fel. Viszonzásul a bölcs megáldotta a királyt.
Ezután a bölcs megkérdezte tőle, hogy miért jött és hogy megy a sora a királyságának. A király így válaszolt: 'Ó Uram! A vallásos elvek szerint uralkodtam a királyságomban, de az utóbbi három évben mégsem esett az eső. Ezért az alattvalóim rendkívül szenvednek, én pedig nem tudtam megszüntetni az okát, hiszen nem tudom, hogy mi az. Ma eljöttem a te lótuszvirág lábaidhoz. Kegyeskedj megmondani nekem, hogyan élhetnének alattvalóim békében, hogyan érhetik el a jó szerencsét.
A bölcs Angira így válaszolt: 'Ó király! Ez a jelenlegi világkorszak, a Szatja-juga valamennyi közül a legjobb. Ebben a jugában az emberek a Legfelsőbb Brahmant imádják. A négy vallásos elv is megnyilvánul ebben a jugában. Senki másnak nem kell vezekléseket végeznie, kivéve a bráhmanáknak. Ennek ellenére egy súdra ezt teszi a te királyságodban. Törvényellenes magatartása miatt szenveded el a következményeket a szárazság formájában. Ezért próbálkozz meg azzal, hogy megölöd, és így békét és jólétet hozol a királyságodba.'
A király így szólt: 'Ó nagy bölcs, számomra lehetetlen, hogy megöljek egy ártatlan személyt, aki vezekléseket végez. Ezért arra kérlek, taníts nekem valami egyszerű megoldást.'
Ezután a bölcs felelt, 'Ó király, ha így van, akkor tartsd meg a Padmá vagy Devasajáni néven ismert szent Ekádasit, amely június/július hónapban a növekvő hold idejére esik. E fogadalom hatására biztosan lesz eső a királyságodban. Ez az Ekádasi megad minden jó szerencsét és tökéletességet. Minden akadályt megsemmisít a tökéletesség útján. Ó király! Ezt az Ekádasit kell megtartanod, az alattvalóiddal együtt.'
Miután a király végighallgatta a nagy bölcs bíztató szavait, felajánlotta a hódolatát és visszatért a palotájába. Azután, Asádha vagy június/július havában a kellő módon megtartotta ezt a kedvező Padmá vagy Sajaná Ekádasit. Ennek hatására csak úgy ömlött az eső a királyságában. Nem volt többé vízhiány, hamarosan az egész világ megtelt ehető magvakkal, és a Legfelsőbb Úr Hrsíkesa kegyéből mindenki boldogan élt. Ezért mindenkinek az a kötelessége, hogy megtartsa ezt a szent Ekádasit, amely mindenkinek boldogságot és felszabadulást adományoz. Minden bűnös visszahatása megsemmisül annak, aki hallja és olvassa ennek az Ekádasinak a dicsőségét.
Ezt az Ekádasit Visnu Sajani Ekádasi néven is ismerik. A bhakták különleges odaadással tartják meg ezt az Ekádasit, hogy örömet szerezzenek az Úr Visnunak. Nem törekszenek sem anyagi élvezetekre, sem felszabadulásra, inkább azért imádkoznak, hogy tiszta odaadó szolgálatot végezhessenek az Úrnak. Ezzel az Ekádasival kezdődik a Csaturmaszja híres fogadalma. A bhakták azzal tartják meg a Csaturmaszja-fogadalmat, hogy az Úr kedvteléseit hallgatják és éneklik négy hónapon keresztül, azzal a nappal kezdve, amelyen az Úr Hari lefekszik, egészen addig a napig, amelyen felébred."
Maharadzsa Judhisthíra így szólt az Úr Krsnához, „Ó Krsna! Kérlek, mondd el nekem, hogyan kell megtartani ezt a Sri Visnu Sajaná Vratát vagy Csaturmaszja-vratát." Az Úr Krsna így válaszolt: „Ó király! Amikor a Nap a Rák jegyében tartózkodik, akkor Sri Madhuszúdana, az egész világegyetem Ura aludni tér, és amikor a Nap átmegy a Mérleg jegyébe, az Űr felébred. A Csaturmaszja-fogadalom Sajaná Ekádasi napján kezdődik. Ó Judhisthíra király! Fürdés után az Úr Visnut sárga ruhába kell öltöztetni. Ezután ágyat kell készíteni, le kell teríteni fehér lepellel, és le kell fektetni az Urat. Még előbb a képzett bráhmanáknak meg kell fürdetniük az öt hozzávalóval, amelyek a joghurt, tej, ghí, méz és cukor. Ezután le kell törölni az Úr testét egy kendővel, és be kell kenni illatos szantálpéppel. Ezután füstölő, ghí mécses és virágok felajánlásával, odaadással kell imádni az Urat.
Július/Augusztus a Fogyó Hold Idejében : Kamiká Ékadasi
az Úr Visnu imádatával,
aki kagylót, korongot, buzogányt és lótuszt tart a kezében
Eredményei :
Hatására a személy távol tud maradni a bűntől
Kámiká Ékadasi
A Kámiká Ekádasit a Brahma-vaivárta Purána írja le az Úr Krsna és Maharadzsa Judhisthíra közötti beszélgetésben.
Maharadzsa Judhisthíra így szólt: „Ó Legfelsőbb Úr Krsna! Hallottam tőled a Devasajani Ekádasi dicsőségét. Most arról az Ekádasiról szeretnék hallani, amely a fogyó hold idejére esik, július/augusztus havában. Ó Uram, kegyeskedj elmagyarázni a dicsőségét."
Az Úr Krsna így válaszolt: „Ó király! Kérlek, hallgasd meg figyelmesen, amit elmondok e szent Ekádasi-fogadalomról, amely minden bűnt megsemmisít. Valamikor régen egy alkalommal Nárada Muni ugyanezt kérdezte az Úr Brahmától, tudni akarta, mely istenséget kell imádni ezen a napon, és milyen folyamattal kell ezt az Ekádasit betartani.
Az Úr Brahmá, az egész világegyetem lelki tanítómestere így válaszolt: 'A július/augusztus havában a fogyó hold idejére eső Ekádasit Kámiká Ekádasinak hívják. Ha meghallgatod ennek az Ekádasinak a dicsőségét, annyi eredményt nyersz, mintha elvégeztél volna egy Badzsapeja áldozatot. Ezen a kedvező napon az Úr Visnut kell imádni, aki kagylót, korongot, buzogányt és lótuszt tart a kezében. Ez éppen olyan jó, mintha olyan szent helyeken élnél vagy fürdenél, mint a Gangá mente, vagy Kási, Naimisaranja és Puskar. Ha ezen a napon az Úr Krsnát imádod, könnyen eléred még azt az eredményt is, amit akkor sem nyerhetsz el, ha fürdőt veszel Kedarnáthában, Kuruksetrán vagy a napfogyatkozás alatt. Ezért mindenkinek az a kötelessége, hogy szigorúan megtartsa ezt a Kámiká Ekádasit az Úr Visnu imádatával.'
Ahogyan a víz sem érintheti meg a lótuszlevelet, ugyanúgy e Kámiká Ekádasi hatására a személy távol tud maradni a bűntől. Bárki megszabadul minden bűntől, aki Tulaszi levelekkel imádja az Úr Harit. Pusztán a Tulaszi láttán megsemmisül a bűnös visszahatás, a Tulaszi megérintésétől megtisztul a test. Minden bajod meggyógyul, ha imákat ajánlasz fel a Tulaszinak, ha megfürdeted, nem kell félned Jamarádzsától, a halál urától. Ha Tulaszit ültetsz, olyan szerencsés leszel, hogy az Úr Krsnával élhetsz, és ha Tulaszi leveleket ajánlasz fel a Legfelsőbb Úr lábainál, eléred a tiszta odaadó szolgálatot. Még Csitra Gupta sem képes felbecsülni annak a jámborságát, aki Ekádasi napján felajánlja a hódolatát és egy ghí mécsest az ilyen Tulaszinak. Másodlagos eredményként a bráhmana- vagy a magzatgyilkosság bűne is megsemmisül a Kámiká Ekádasi megtartásával. Aki nagy hittel hallgatja vagy olvassa, milyen dicsőséges ez az Ekádasi, bizonyosan eléri Visnu hajlékát.
Augusztus/Szeptember
a Növekvő Hold idejében : Pavitrá Ékadasi
Eredmények:
Aki megtartja ezt a szent Ekádasit, megszabadul bűnös visszahatásaitól, boldog lesz ebben az életében és a következőben. Aki ennek az Ekádasinak a dicsőségéről hall, ebben az életében attól lesz boldog, hogy van egy fia, és a következő életében visszatér az Istenséghez.
Pavitrá Ékadasi
A Pavitrá Ekádasi dicsőségét a Bhavisjottara Purána írja le az Úr Krisna és Maharadzsa Judhisthíra közötti beszélgetésben.
Egy alkalommal Maharadzsa Judhisthíra megkérdezte Krsnát, „Ó Madhuszúdana, Madhu démon megölője, mi a neve és miért olyan dicsőséges az az Ekádasi, amely jólius/augusztus hónapban a növekvő hold idejére esik? Kérlek, magyarázd ezt el nekem részletesen."
Az Úr Krsna így válaszolt: „Ó király! E szent Ekádasit Pavitrá Ekádasinak hívják. Most kérlek, hallgasd meg figyelmesen, amit elmondok erről az Ekádasiról, amely megsemmisíti a bűnös visszahatásokat. Aki meghallgatja ennek az Ekádasinak a dicsőségét, ugyanazt az eredményt kapja, mint aki elvégzett egy Vadzsapeja áldozatot.
Régesrégen, a Dvápara-juga kezdetén volt egy Mahidzsit nevű király, aki Máhismatípurí királyságban uralkodott. A királynak nem voltak fiai, és bármit is csinált, boldogtalan volt. Sem ebben, sem a következő életben nem boldog az a családos ember, akinek nincs fia. A király sok-sok éven át próbálkozott azzal, hogy fia legyen, de nem volt elég szerencsés ahhoz, hogy kapjon egy ékszerhez hasonló fiút, aki minden örömet megad neki. Egy napon a király belátta, mennyire szánalmas a helyzete. Összehívta valamennyi alattvalóját, akikkel úgy bánt, mintha a saját gyermekei lettek volna, és így szólt hozzájuk: „Ó kedves alattvalóim, az egész életemben soha nem követtem el bűnt, nem gyarapítottam a kincseimet törvény-ellenesen szerzett vagyonnal, nem fosztottam ki a bráhmanákat és a félisteneket, sőt helyes magatartással hódítottam meg ezt a világot, és mindannyiótokat úgy tartottam, mint a gyermekeimet. Soha nem haboztam kiszabni a méltó büntetést, még azokra sem, akik olyan kedvesek nekem, mint a testvérem és a rokonaim, és kellő tisztelettel voltam még az ellenségem iránt is, ha az kegyes és jámbor volt. Ó bráhmanák, annak ellenére, hogy ilyen módon jártam a vallás ösvényét, még sincs egy fiam. Kérlek benneteket, gondolkodjatok el, mi lehet ennek az oka, és adjatok tanácsot."
Mahádzsit király e panaszos szavait hallva, a bráhmana tanácsadók meghányták-vetették a dolgot maguk között, és úgy döntöttek, hogy a király érdekében elvonulnak az erdőbe, és felkeresik a múltat, jelent és jövőt ismerő nagy bölcsek ásramáit. Miután beléptek az erdőbe és ide-oda vándoroltak, különböző nagy bölcs ásramájára bukkantak. Végül Lomása Munival találkoztak, aki komoly lemondásokat végzett. Teste lelki volt, boldogsággal teljes, és szigorúan betartotta a böjtölés fogadalmát. Uralkodott az érzékein, ismerte az örök vallásos elvek tudományát, valamint nagyon jártas volt a szentírásokban. Éppen olyan sokáig élt, mint Brahmá, és a tündöklő szent az ő fia volt. Amikor Brahmá egy kalpája végetér, lehullt a testéről egy szőrszál (loma). Ezért nevezik Lomásának ezt a bölcset. A bölcs Lomasa ismerte a múltat, jelent és jövőt.
A király tanácsadói a nagy bölcstől elbűvölten felajánlották neki a hódolatukat, és alázattal szólították meg: 'Ó nagy bölcs! Nagy szerencsénk, hogy egy olyan nagy lélekkel találkoztunk, amilyen te vagy.' A bölcs Lomasa megkérdezte: 'Kik vagytok? Miért jöttetek ide? Miért dicsértek engem ennyire?' A bráhmanák így felelték: 'Ó, nagy bölcs! Azért jöttünk hozzád, hogy megoldd a problémánkat. Ó Urunk! A királyunknak, Mahádzsitnak nincsenek fiai. Mi az ő alattvalói vagyunk, és a király úgy bánik velünk, mint a saját gyermekeivel. Nagyon fáj nekünk, hogy szomorúnak látjuk. Ó bráhmanák legjobbja, itt akarjuk végezni a szigorú lemondásokat. A király jószerencséje, hogy ma egy olyan nagy személyiséggel találkoztunk, amilyen te vagy. Bizonyos, hogy minden tökéletességet el lehet érni egy nagy személyiség darsanájával. Kérünk, taníts bennünket, mondd el, hogyan lehet a királyunknak egy fia.'
Miután a bölcs Lomasa meghallgatta őszinte imáikat, egy pillanatra mély meditációba merült, és azonnal látta Mahádzsit király előző életét. Ezután elmondta, hogy a király az előző életében szegény vaisja, vagyis kereskedő volt. Egyszer bűnt követett el. Faluról falura utazgatott üzleti ügyekben, és egyszer nagyon erőt vett rajta a szomjúság. Dvádasi volt és délidő, július havában. Hamarosan talált egy szépséges tavat, és elhatározta, hogy iszik a vizéből. Éppen akkor érkezett oda egy tehén is az újszülött borjával, hogy vizet igyon. Amint a tehén inni kezdett a tóból, a kereskedő azonnal elzavarta, és maga kezdett inni. Mivel a szomjas tehenet elkergette, a kereskedő bűnt követett el. Ezért nem lehet most fia. bár jámborsága révén most Mahádzsit királyként született meg.
A nagy bölcs e szavait hallva a király tanácsadói így szóltak, 'Ó, nagy bölcs! A Puránák azt mondják, hogy a jámborság hatása minden bűnös visszahatást eltöröl. Ezért arra kérünk, mondd el nekünk, hogyan semmisül meg a király valamennyi bűnös visszahatása, és hogyan kaphat egy fiat.'
Lomasa, a nagy bölcs így válaszolt: 'Van egy híres, kedvező Ekádasi, amelyet Pavitrá Ekádasi néven ismernek, és ez július/augusztus hónapban a növekvő hold idejére esik. Nektek és királyotoknak meg kell tartanotok ezt az Ekádasit, a megfelelő módon. Ezután át kell adnotok a királyotoknak minden jámborságot, amit ennek az Ekádasinak a megtartásával szereztetek. Ha követitek az utasításomat, a király bizonyosan abban az áldásban részesül, hogy lesz egy fia.'
A király valamennyi tanácsadója boldog és elégedett lett, amint meghallották e szavakat a bölcs Lomasától. Felajánlották neki a hódolatukat, és hazatértek. Ezután találkoztak Mahádzsit királlyal, és részletesen elmondták neki, amit a nagy bölcstől hallottak.
Ezután, amikor a kellő idő eljött, a király tanácsadói megemlékeztek a bölcs tanácsáról, és a királlyal együtt megfelelő módon megtartották a Pavitrá Ekádasi fogadalmát. Dvádasi napján minden megszerzett jámborságukat átadták a királynak, ahogyan a bölcs javasolta. E jámborság erejénél fogva a királynő terhes lett, és az idők során szépséges fiat szült.
Ó Judhisthíra király! Aki megtartja ezt a szent Ekádasit, megszabadul bűnös visszahatásaitól, boldog lesz ebben az életében és a következőben. Aki ennek az Ekádasinak a dicsőségéről hall, ebben az életében attól lesz boldog, hogy van egy fia, és a következő életében visszatér az Istenséghez.”
Augusztus/Szeptember
a Fogyó Hold idejében : Annandá Ékadasi
az Úr Hrísikesa , az Érzékek Ura imádatával
Eredmények:
Ennek az Ekádasinak olyan csodálatos hatása van, hogy azonnal megszűnik minden szenvedés, amit a sors rendeléséből még sok-sok éven át el kellene viselni. Az, aki megtartja ezt az Ekádasit, minden bűntől megszabadul, és a lelki világba megy.
Annadá Ékadasi
Az Annadá Ekádasi dicsőségét a Brahma-vaivarta Purána írja le az Úr Krisna és Maharadzsa Judhisthíra közötti beszélgetésben.
Maharadzsa Judhisthíra így szólt: „Ó Krsna! Hogyan nevezik azt az Ekádasit, amely a fogyó hold idejére esik augusztus/szeptember havában? Kérlek, légy kegyes hozzám, és magyarázd el ezt."
Az Úr Krsna így válaszolt: „Ó király! Hallgasd meg teljes figyelemmel. Annadá Ekádasi a neve ennek a kedvező napnak, amely minden bűnt megsemmisít. Az, aki megtartja ennek az Ekádasinak a fogadalmát és imádja az Úr Hrsíkesát, az érzékek urát, megszabadul bűnös tettei visszahatásaitól.
Valamikor régen volt egy Hariscsandra nevű híres császár. Nagyon igazságos és becsületes volt. Egyszer valami ismeretlen tett miatt, és hogy beválthassa az ígéretét, elvesztette a királyságát. Még saját magát, a feleségét és a fiát is el kellett adnia. Ó király! Ez a jámbor császár egy kutyaevő utolsó cselédje lett. Az igazságba vetett szilárd hitét mégis megtartotta. Gazdája, a kutyaevő parancsára már a halottégető helyen, a halott testek ruháit is elfogadta fizetségül. Annak ellenére, hogy ilyen alantas szolgálatot végzett, mégsem tántorodott el az igazságtól és a helyes magatartástól. Ilyen módon telt el sok-sok év.
Aztán, egy napon a király nagy boldogtalanságában töprengeni kezdett: 'Mit tegyek? Hová menjek? Hogyan fogok megszabadulni?' Gautama, a nagy bölcs meglátta a király bánatát, és odalépett hozzá. A nagy bölcset látva a király azt gondolta, az Úr Brahmá mások javára teremtette meg a bráhmanákat. Ezután felajánlotta a hódolatát ennek a legjobb bráhmanának, és megállt előtte összetett kezekkel, majd elmondta neki az egész, szánalmas történetét.
Gautama, a nagy bölcs megdöbbenten hallgatta a király kétségbeesett szavait, és így szólt: 'Ó király! Az Annadá Ekádasi, amely augusztus/szeptember havában a fogyó hold idejéreesik, rendkívül kedvező, és minden bűnt megsemmisít. Jó szerencséd, hogy nemsokára itt lesz ez az Ekádasi. Tartsd meg böjtöléssel és azzal, hogy egész éjjel ébren maradsz. Ennek eredményeképpen hamarosan valamennyi bűnös visszahatásod megsemmisül. Ó legjobb király! Csak a te hatásodra jöttem ide.'
Miután ezen a módon oktatta Hariscsandra királyt, a nagy bölcs Gautama eltűnt. Ezután a király a bölcs utasítását követve megtartotta az Annadá Ekádasi fogadalmát, és valamennyi bűnös visszahatásától megszabadult."
Az Úr Krsna így szólt: „Ó oroszlánhoz hasonló király! Ennek az Ekádasinak olyan csodálatos hatása van, hogy azonnal megszűnik minden szenvedés, amit a sors rendeléséből még sok-sok éven át el kellene viselni. Ennek az Ekádasinak köszönhetően Hariscsandra király visszanyerte a feleségét, és a halott fia újraéledt. A félistenek dobolni kezdtek, és virágesőt szórtak alá az égből. Ezután, ennek az Ekádasinak köszönhetően, a király minden akadályoztatás nélkül élvezte a királyságát. Végül még a lelki világba is eljutott, rokonaival, társaival és alattvalóival együtt. Ó királyt Az, aki megtartja ezt az Ekádasit, minden bűntől megszabadul, és a lelki világba megy."
Aki meghallgatja vagy elolvassa ennek az Ekádasinak a dicsőségét, annyi eredményt nyerhet, mintha bemutatott volna egy lóáldozatot.
Szeptember
a Plusz szökőévi hónap fogyó Holdjának idején:
Paramá Ékadasi
A Legfelsőbb Úr imádatával, aki minden Élőlény Ura
Paramá Ekadási
Az Úr Krisna Maharadzsa Judhisthírának mondta el, milyen dicsőséges a Parama Ekádasi, amely a plusz szökőévi hónapban a fogyó hold idejére esik.
Maharadzsa Judhisthíra így szólt:
- Ó Uram! Mi a neve annak az Ekádasinak, amely a plussz szökőévi hónában a fogyó hold idejére esik, és milyen folyamattal kell megtartani?
Az Úr Krsna így válaszolt:
- Ó király! Ennek az Ekádasinak a neve Parama Ekádasi. Ez a kedvező Ekádasi minden bűnös visszahatást megsemmisít, anyagi élvezetet és felszabadulást adományoz. Ugyanazzal a folyamattal kell megtartani, amit már elmondtam neked. Ezen az Ekádasin a Legfelsőbb Urat kell imádni, aki minden lény ura. Most kérlek, hallgass meg egy elbűvölő történetet, amelyet a bölcsektől hallottam Kampilja városában.
Volt egy Szumedha nevű jámbor bráhmana, aki Kampilja városában lakott, és volt egy Pavitrá nevű erényes felesége. De valamilyen bűnös tett miatt ez a bráhmana elszegényedett. Még koldulásból sem tudott megélni. Végül se étele nem volt, hogy egyen, sem ruhája, amit viseljen, sem helye, ahol aludjon. Gyönyörű, fiatal felesége mégis hűségesen szolgálta őt. Gyakran éhen kellett maradnia, hogy elláthassanak egy vendéget, az arca mégsem lett sápadt. Ezt soha sem említette meg a férjének.
De amikor a bráhmana látta, hogy a felesége napról napra gyengül, magát okolta, és így szólt édesszavú hitveséhez:
- Ó kedvesem! Bár a legbefolyásosabb emberektől próbáltam koldulni, nem kaptam semmit. Most mondd meg nekem, mitévő legyek? Menjek el egy idegen országba, hogy vagyont gyűjtsék? Lehet, hogy szerzek valamit, ha szerencsém van. Semmilyen munka sem sikeres lelkesedés nélkül. Ezért van az, hogy az értelmes személyek mindig dicsérik az emberek lelkesedését.
Férje, Szumedha e szavait hallva a gyönyörű szemű Pavitrá összetett kezekkel és könnyes szemmel szólt hozzá:
- Senki sem értelmesebb nálad. Bármit teszünk, bármit érünk el ebben a világban, az előző tetteink miatt van. Ha valaki nem gyűjtött össze jámborságot az előző életében, nem érhet el semmit, akárhogy is próbálkozik. Ha egy személy az előző életében tudást vagy vagyont osztott, hasonló dolgokat ér el ebben az életében. Ó legjobb bráhmana! Úgy látszik, sem te, sem én nem adtunk adományokat egy megfelelő jelöltnek előző életünkben, és most ezért kell itt együtt maradnunk.Ó Uram! Nem tudok megmaradni nélküled még egy pillanatig sem. Ezen kívül, ha eltávozol, az emberek szerencsétlennek fognak nevezni és elítélnek engem. Ezért arra kérlek, elégedj meg annyi gazdagsággal, amit itt gyűjthetsz össze. Biztosan csak ebben az országban nyered el a boldogságot.
Felesége e szavaira a bráhmana felhagyott azzal a tervével, hogy idegen országba menjen. Egy napon a gondviselés oda vezetett egy nagy bölcset, Kaundinja Munit. Amint Szumedha megpillantotta, ő is, a felesége is nagyon megörültek, és felajánlották a hódolatukat a bölcsnek. A bráhmana ászanával kínálta, és illő módon imádta őt. Így szólt: - Ó nagy bölcs! Ma sikeressé vált az életünk, mert a társaságodban részesültünk.' Ezután a házaspár megvendégelte a bölcset, ahogy tudta. Később a bráhmana felesége megkérdezte, 'Ó művelt bölcs! Hogyan lehet véget vetni a szegénységnek? Hogyan lehet szert tenni vagyonra, műveltségre meg mindenre adományozás nélkül? A férjem már el akart menni egy idegen országba, hogy vagyont szerezzen, de én nem hagytam, A te kegyelmedből bizonyosan véget ér a szegénységünk. Most kérlek, oktass bennünket, hogy a szegénységünk véget érjen.
A nagy bölcs Kaundinja meghallgatta Pavitrá e szavait, és így szólt:
- Van egy kedvező Ekádasi, amely a plussz szökőévi hónapban a fogyó hold idejére esik. Ez az Ekádasi nagyon kedves az Úrnak, és Paramá Ekádasi néven ismerik. Ez az Ekádasi megsemmisíti a bűnös visszahatásokat, anyagi szenvedéseket és szegénységet. Ezt a szent Ekádasit először Kuvera tartotta meg. Ennek eredményeképpen az Úr Siva nagyon elégedett lett, és nagyon nagy gazdagsággal áldotta meg. Hariscsandra király ennek az Ekádasinak a megtartásával nyerte vissza a királyságát és a feleségét, akit egyszer eladott. Ó szép szemű hölgy! Nektek is ezt az Ekádasit kell megtartanotok.
Az Úr Krsna folytatta:
- Ó Pándava! Kundinja Muni boldogan és nagy szeretettel beszélt a Parama Ekádasiról, majd arról a kedvező fogadalomról beszélt, amit Pancsarátri néven ismernek. A Pancsarátri fogadalom megtartásával eléred a felszabadulást. A fogadalom megtartását Parama Ekádasi napján kell elkezdeni, a megfelelő szabályokkal és előírásokkal. Bárki, aki tehetsége szerint öt napot böjtöl, Parama Ekádasival kezdve, visszatér az Úr Visnu hajlékába az apjával, anyjával és a feleségével együtt. Aki ez alatt az öt nap alatt napjában csak egyszer eszik, minden bűnös visszahatástól megszabadul, és a lelki világba megy.
A férj is, a feleség is illő módon megtartották ezt a Parama Ekádasit, Kaundinja Muni utasításai szerint. Amikor az Ekádasi és a Pancsarátri fogadalmak véget értek, odajött egy herceg a királyi palotából. Az Úr Brahmától inspiráltán felajánlott nekik egy gyönyörű, királyi bútorokkal ékes, új házat. Egy tehenet is adott a bráhmanának, hogy megéljen, magasztalta a bráhmana házaspárt, és eltávozott. Ennek eredményeképpen a herceg élete végén visszatért Visnu hajlékába.
Ahogyan az emberek között a legjobbak a bráhmanák, a négylábú állatok között a tehenek a legjobbak, és Indra a legjobb a félistenek között, ugyanúgy valamennyi hónap közül a szökőévi plusz hónap a legjobb. Ebben a hónapban ez a két Ekádasi, a Padminí és a Parama a legkedvesebb az Úr Harinak. Az, aki emberi létformát kapott, mégsem tartja meg az Ekádasit, soha, semmilyen boldogságot nem nyer a nyolcmillió négyszázezer létformában. Sőt, végtelenül sokat szenved. Nagy jámborság kell egy emberi születéshez, ezért az Ekádasi fogadalmát egészen biztosan meg kell tartani.
Miután Maharadzsa Judhisthíra hallotta, milyen dicsőséges ez a szent Ekádasi, meg is tartotta a feleségével és a fivéreivel együtt.
Ez az Ekádasi megsemmisíti a bűnös visszahatásokat, anyagi szenvedéseket és szegénységet,anyagi élvezetet és felszabadulást adományoz.
Parama Ekádasi napját érdmes a Pancsarátri fogadalom megtartásával kezdeni, mellyel bárki elérheti a felszabadulást:
Bárki, aki tehetsége szerint öt napot böjtöl, Parama Ekádasival kezdve,
visszatér az Úr Visnu hajlékába az apjával, anyjával és a feleségével együtt.
Aki ez alatt az öt nap alatt napjában csak egyszer eszik,
minden bűnös visszahatástól megszabadul, és a lelki világba megy.
Eredmények
Szeptember hónap növekvő Holdjának idején: Parsva/Parivartini/ Dzsajanti Ékadasi,
az Úr Vámana Déva imádatával,
aki három lépéssel átszelte a világot
Eredmények
Pársva ekádasi
A Parivartini vagy Vámana Ekádasiként is imert Pársva Ekádasi dicsőségét a Brahma-vaivárta Purána írja le az Úr Krsna és Maharadzsa Judhisthíra közötti beszélgetésben.
Maharadzsa Judhisthíra megkérdezte az Úr Krsnát: „Mi a neve annak az Ekádasinak, amely a növekvő hold idejére esik augusztus/szeptember havában? Hogyan kell ezt az Ekádasit megtartani, és milyen érdemet nyer az, aki megtartja? Kérlek, magyarázd el nekem mindezt részletesen."
Az Úr Krsna így válaszolt: „Ó király! Az augusztus/szeptember havában a növekvő hold idejére eső Ekádasit Pársva Ekádasinak hívják. Ez az Ekádasi nagyon kedvező. Felszabadulást ad és minden bűnt megsemmisít. Már is legyőzi egy személy valamennyi bűnös visszahatását, ha pusztán csak hall a dicsőségéről. Annyi jámborságot lehet szerezni ennek az Ekádasinak a megtartásával, amennyit még egy Vadzsapeja áldozattal sem. Ezt az Ekádasit Dzsajanti Ekádasi néven is ismerik. A három világ valamennyi lakója imádja azt, aki ezen a napon nagy odaadással imádja az Úr Vámana Dévát. Az, aki lótuszvirággal imádja a lótusszemű Úr Visnut, az kétségkívül visszajut az Úr hajlékába. Ezen az Ekádasin az alvó úr a bal oldaláról a jobb oldalára fordul. Ezért nevezik Pársva Parivartininak (oldalakat változtató).”
Maharadzsa Judhisthíra így szólt: ,,Ó Dzsanárdana! Hallottam, amit elmondtál, de ennek ellenére mégis kétségeim vannak. Ó Uram Ura! Hogyan alszol, és hogyan fordulsz az egyik oldaladról a másikra? Hogyan kell betartani a Csaturmaszja fogadalmat? Mit tegyenek az emberek, amikor alszol? Miért kötözted meg kötelekkel Báli Maharadzsát? Ó Uram! Kérlek, mondj el nekem mindent részletesen, hogy megszűnjenek a kétségeim."
Az Úr Krsna így válaszolt: „Ó oroszlánhoz hasonló király! A Treta-jugában volt egy Báli nevű nagy bhaktám. Bár démonikus családban született, rendszeresen imádott engem, és különféle imákat ajánlott fel. Imádta a bráhmanákat is, és áldozatokat mutatott be. Hamarosan olyan kiváló lett, hogy legyőzte Indrát, a mennyek királyát, és meghódította a mennyei bolygót. Ekkor Indra eljött hozzám az összes többi félistennel és a bölcsekkel együtt. Én meghallgattam az imáikat, felvettem egy törpe (Vámana) formáját, és kis brahmacsárinak öltözötten elmentem a király áldozati arénájába.
Megkértem Bálit, adományozzon nekem három lépésnyi földet. Amikor Báli azt kívánta, hogy ennél valami többet kérjek, nagyon elszántan azt mondtam, hogy megelégszem azzal, amit kértem. Báli király és a felesége, Vindhjavali megajándékoztak a három lépésnyi földdel.
Az Úr Vámanadeva azonban az Istenség Legfelsőbb Személyisége volt, és lassanként kiterjesztette a testét. Egyetlen lépéssel bejárta az alacsonyabb bolygórendszereket, a második lépésével pedig az egész bolygórendszert, a mennyel együtt. Amikor helyet kért a harmadik lépéséhez, Báli király össze-tett kezekkel felajánlotta a saját fejét. Ekkor az Úr Vámanadeva Báli király fején tette meg a harmadik lépést. Alázatával teljesen elégedetten megáldottam, hogy állandóan vele éljek.
Ennek az Ekádasinak a napján, amely augusztus/szeptember hónapban a növekvő hold idejére esik, Vámanadeva murti-formáját állították be Báli király lakóhelyén. Egy másik formám, Ananta Sesa ágyában állították fel, a tej óceánban. A Legfelsőbb Úr négy hónapig alszik, Szajaná Ekádasitól Utthána Ekádasiig. Ebben a négy hónapban különleges imádatot kell felajánlani az Úrnak. Minden egyes Ekádasit megfelelően kell megtartani."
Az, aki ezt az Ekádasit megtartja, annyi eredményre tesz szert, mintha ezer lóáldozatot végezne el.
Ez az Ekádasi nagyon kedvező. Felszabadulást ad és minden bűnt megsemmisít. Már az is legyőzi egy személy valamennyi bűnös visszahatását,
ha pusztán csak hall a dicsőségéről.
Annyi jámborságot lehet szerezni ennek az Ekádasinak a megtartásával,
amennyit még egy Vadzsapeja áldozattal sem.
Szeptember/Október hónap fogyó Holdjának idején: Indira Ékadasi,
az Úr Hrisikésa, az Érzékek Ura imádatával
Eredmények
Teljes megtartásával megszabadíthatók az ősatyák,
valamint aki erről hall vagy olvas, megszabadul minden bűnös visszahatástól, és végül visszatér Visnu hajlékába.
Indira ekadasi
Az Indirá Ekádasi dicsőségét a Brahma-vaivarta Purána írja le az Úr Krisna és Maharadzsa Judhisthíra közötti beszélgetésben.
Maharadzsa Judhisthíra így szólt: „Ó Krisna! Ó Madhuszúdana! Ó Madhu démon megölője! Mi a neve annak az Ekádasinak, amely szeptember/október havában a fogyó hold idejére esik? Milyen szabályok és előírások vonatkoznak a megtartására, és a megtartója milyen érdemet nyer?"
Az Úr Krisna így válaszolt: „E szent Ekádasi neve Indirá Ekádasi. Az, aki ezt az Ekádasit megtartja, megszabadíthatja romlott ősatyáit, és valamennyi bűnös visszahatása megsemmisül.
Ó király! Volt egy Indraszéna nevű király, aki a Szatja-jugában élt. Nagy hozzáértéssel igázta le az ellenségeit, és nagy jólétet teremtett a királyságában, Máhismatipuriban. Boldogan élt gyermekei és unokái körében. Mindig nagyon ragaszkodott az Úr Visnu odaadó szolgálatához. Állandóan lelki tudásban elmerült bhaktaként azzal töltötte az idejét, hogy Sri Govinda, a megszabadulás adományozója szent neveit énekelte.
Egy napon, amikor a király boldogan üldögélt a királyi trónján, hirtelen megjelent előtte Sri Nárada Muni az égből. Amikor a király megpillantotta a nagy bölcset, összetette a kezeit, azonnal felállt, és felajánlotta neki tiszteletteljes hódolatát. Tizenhat dologgal, illő módon imádta őt. Miután a bölcs boldogan leült, megkérdezte Indraszenát: „Ó nagy király! Mindenki boldog, mindenkinek jól megy a sora a királyságodban? Megszilárdult az elméd a vallásos elvekben, és Visnu odaadó szolgálatát végzed?'
A király így válaszolt: 'Ó legjobb bölcs! Minden jó és kedvező a te kegyelmedből. Ma sikeressé vált az életem a te társaságodban, és áldozataim bemutatása meghozta a gyümölcsét. Ó bölcs a félistenek között! Kérlek, mondd meg, miért kerestél fel.'
Nárada Muni meghallgatta a király alázatos szavait, és így szólt: 'Ó oroszlánhoz hasonlatos király! Hallgasd meg, milyen csodálatos dolog történt velem.
Ó legjobb király! Egy alkalommal az Úr Brahmá hajlékából Jamarádzsa hajlékába mentem. Jamarádzsa tiszteletteljesen üdvözölt és illő módon imádott engem. Miután kényelmesen elhelyezkedtem, imákat ajánlottam fel a kegyes, igazságos Jamarádzsának. Később megláttam a te nagyon jámbor apádat Jamarádzsa seregében. Azért került oda, mert megszegett egy fogadalmat. Ó király! Megkért engem, hogy adjak át neked egy üzenetet. Így szólt: 'Indraszena, Máhismatipuri királya az én fiam. Ó Uram, kérlek, mondd meg neki, hogy az előző életemben elkövetett bűnös tetteim miatt most Jamarádzsa hajlékában élek. Tartsa meg ezért az Indirá Ekádasi fogadalmát, és adja át nekem ennek jámborságát. Akkor megszabadulok a jelenlegi élethelyzetemből.' Nárada Muni így folytatta: 'Ó király! Ezt kéri tőled az apád. Meg kell tartanod az Indirá Ekádasi fogadalmat hogy az apád a leki világba jusson.'
„Indraszena király így szólt, 'Ó bölcs a félistenek között, kegyeskedj elmagyarázni nekem, milyen folyamattal kell megtartani ezt az Indirá Ekádasit.'
Nárada Muni így válaszolt: 'Az Ekádasi előtti napon kora reggel meg kell fürdened, és nagy hittel kell felajánlanod az adományokat, hogy elégedetté tedd az ősatyáidat. Ekádasi napján csak egyszer ehetsz, és éjjel a padlón kell aludnod. Kora reggel kell felkelned, mosd meg a fogadat, a kezed, a szád és fürödj meg. Ezután fogadd meg, hogy nem adod át magad semmilyen anyagi élvezetnek, és tarts teljes böjtöt. Imádkozz az Úrhoz is, ezekkel a szavakkal: 'Ó lótusszemű, nálad keresek menedéket.'
Ezután, délben, a sálagráma-sílá előtt ajánld fel az adományokat az ősatyáknak, a megfelelő szabályok és előírások szerint. Majd a bráhmanákat kell imádnod azzal, hogy pompásan megvendégeled őket és daksinát adományozol nekik. Az ételek maradékait a teheneknek kell adni. A nap folyamán az Úr Hrsikesát imádd, ajánlj fel neki nagy odaadással szantálpépet, virágokat, füstölőt, lámpást és ételeket. Éjjel ébren kell maradnod, énekelj, hallgasd meg és emlékezz meg a Legfelsőbb Úr neveiről, formáiról, tulajdonságairól és kedvteléseiről. Másnap reggel imádd az Úr Harit, és vendégeld meg a bráhmanákat Utána törd meg a böjtöt azzal, hogy együtt étkezel a fivéreiddel, gyermekeiddel, unokáiddal és rokonaiddal, teljes csendben. Ó király! Ha megtartod ezt az Ekádasit, ahogyan most elmondtam neked, az apád biztosan eljut Visnu hajlékába.'
Miután mindezt elmondta, Nárada Muni eltűnt.
Indraszena király szigorúan, Nárada Muni utasításai szerint megtartotta ezt az Ekádasit, gyermekei, szolgái és mások kíséretében. Ennek eredményeképpen virágok záporoztak alá a mennyből, és Indraszena király apja, Garuda hátán, azonnal az Úr Visnu hajlékába repült. Indraszena király most már minden akadály nélkül uralkodott a királyságában. Élete végén rábízta ezt a királyságot a fiára, ő maga pedig visszatért a lelki világba. Ilyen dicsőséges az Indirá Ekádasi. Az, aki erről hall vagy olvas, megszabadul minden bűnös visszahatástól, és végül visszatér Visnu hajlékába."
Szeptember/Október hónap növekvő Holdjának idején: Pásakunszá vagy Papankusza Ékadasi,
az Úr Padmanabha(az Úr Visnu) imádatával
Amint egy személy elmulasztja ennek az Ekádasinak a megtartását,
megtelepszenek testében a bűnök.
Aki jámbor tettek nélkül tölti el a napot, az akkor is halott, ha lélegzik.
Ha megtartod ezt az Ekádasit, ennek az a közvetlen eredménye,
hogy eléred Krsna odaadó szolgálatát,
a közvetett eredménye pedig az,
hogy ideiglenes, anyagi előnyökre teszel szert.
Pusztán az Úr Visnu szent nevei éneklésével annyi jámborságot lehet szerezni,
mint a föld valamennyi szent helyének végiglátogatásával.
Ez az Ekádasi a megtartójának mennyei örömöket, felszabadulást,
szép nőket, gazdagságot, ehető magvakat ad,
valamint megszabadít a betegségtől, és kívánt eredményeket adományoz.
E fogadalom megtartásával tíz nemzedéket szabadíthatsz meg az édesanyád családjából,
tíz nemzedéket az édesapád családjából, és tíz nemzedéket a feleségedéből.
Ha egy személy gyermekkorában, fiatalkorában vagy öregkorában megtartja ezt az Ekádasit,
nem kell elszenvednie az anyagi létezés nyomorúságát.
Az, aki szigorúan megtartja ezt a Pásánkuszá vagy Papankusza Ekádasit,
megszabadul minden bűnös visszahatástól, és élete végén visszatér az Úr Visnu hajlékába.
Ha aranyat, szezámmagvakat, földet, teheneket, ehető magvakat, vizet, ernyőket vagy cipőket adományoz, nem kell Jamarádzsa hajlékába mennie.
Ha egy feltételekhez kötöttt lélek elkövet ugyan különféle bűnös tetteket az illúzió miatt,
ám menedéket keres és hódolatát ajánlja az Úr Hari lótuszvirág lábainál,
aki valamennyi elesett lelket megszabadít,
akkor az ilyen személynek nem kell a pokolba mennie.
Az, aki megtartja ezt az Ekádasit és ezen az éjszakán ébren marad,
könnyen eljut az Úr Visnu hajlékába.
Eredmények
Pásankuszá ékádasi
A szeptember/október havában a növekvő hold idejére eső Pásánkuszá Ekádasi dicsőségét a Brahma-vaivarta Purána írja le, az Úr Krsna és Maharadzsa Judhisthíra közötti beszélgetésben.
Maharadzsa Judhisthíra így szólt:
- Ó Madhuszúdana, mi a neve annak az Ekádasinak, amely a növekső hold idejére esik, szeptember/október havában? Kérlek, légy olyan kegyes, és magyarázd ezt el nekem.
Az Úr Krsna így válaszolt:
- Ó legjobb király! Ennek az Ekádasinak a neve Pásánkuszá Ekádasi. Most kérlek, hallgasd meg ennek az Ekádasinak a dicsőségét, amely valamennyi bűnt megsemmisít. Egyesen úgy is hívják, Papankusza Ekádasi. Ezen a napon különösen az Úr Padmanábhát kell imádni. Ez az Ekádasi mennyei örömöket, felszabadulást és kívánt eredményeket adományoz. Pusztán az Úr Visnu szent nevei éneklésével annyi jámborságot lehet szerezni, mint a föld valamennyi szent helyének végiglátogatásával. Ha egy feltételekhez kötöttt lélek elkövet ugyan különféle bűnös tetteket az illúzió miatt, ám menedéket keres és hódolatát ajánlja az Úr Hari lótuszvirág lábainál, aki valamennyi elesett lelket megszabadít, akkor az ilyen személynek nem kell a pokolba mennie.
Azok a Vaisnavák, akik az Úr Sivát bírálják, és azok a Saivaiták, akik az Úr Visnut bírálják, kétségkívül mind a pokolra jutnak. Az ezer lóáldozat vagy száz Rádzsaszúja áldozat bemutatásával nyert eredmény még egytizenhatod része sem lehet annak a jámborságnak, amit az nyer, aki megtartja ezt az Ekádasit. Nincs szentebb nap ennél, amely nagyon kedves az Úr Padmanabhának.
Ó király! Amint egy személy elmulasztja ennek az Ekádasinak a megtartását, megtelepszenek testében a bűnök. Ez az Ekádasi a megtartójának mennyei örömöket, felszabadulást, szép nőket, gazdagságot, ehető magvakat ad, valamint megszabadít a betegségtől. Ó Föld fenntartója! Az, aki megtartja ezt az Ekádasit és ezen az éjszakán ébren marad, könnyen eljut az Úr Visnu hajlékába.
Az Úr Krsna így folytatta:
- Ó, legjobb király! E fogadalom megtartásával tíz nemzedéket szabadíthatsz meg az édesanyád családjából, tíz nemzedéket az édesapád családjából, és tíz nemzedéket a feleségedéből. Ha egy személy gyermekkorában, fiatalkorában vagy öregkorában megtartja ezt az Ekádasit, nem kell elszenvednie az anyagi létezés nyomorúságát. Az, aki szigorúan megtartja ezt a Pásánkuszá vagy Papankusza Ekádasit, megszabadul minden bűnös visszahatástól, és élete végén visszatér az Úr Visnu hajlékába. Ha aranyat, szezámmagvakat, földet, teheneket, ehető magvakat, vizet, ernyőket vagy cipőket adományoz, nem kell Jamarádzsa hajlékába mennie. Aki jámbor tettek nélkül tölti el a napot, az akkor is halott, ha lélegzik. Lélegzését a kovács fújtatójához hasonlítják.
Ó, legjobb király! Jamarádzsa nem bünteti meg azt, aki kutakat és tavakat és mások hasznára, földet és házakat adományoz, vagy más kegyes tetteket hajt végre, például bemutatja az áldozatokat. Egyedül a jámborság eredménye, hogyan az emberek sokáig élnek, gazdagok lesznek, előkelő családokban születnek, és megszabadulnak a betegségtől. Ha megtartod ezt az Ekádasit, ennek az a közvetlen eredménye, hogy eléred Krsna odaadó szolgálatát, a közvetett eredménye pedig az, hogy ideiglenes, anyagi előnyökre teszel szert.
Október/November hónap fogyó Holdjának idején: Ramá Ékadasi
Ramá Ekadasi
Ekádasi dicsőségét a Brahmavaivárta Purána írja le az Úr Krisna és Maharadzsa Judhisthíra közötti beszélgetésben.
Maharadzsa Judhisthíra így szólt:
- Ó Dzsanárdana! Mi a neve annak az Ekádasinak, amely október/november havában a fogyó hold idejére esik? Kérlek, magyarázd ezt el nekem. Az Úr Krisna így válaszolt:
- Ó oroszlán a királyok között! Ennek az Ekádasinak a neve Ramá Ekádasi, és minden bűnös visszahatást legyőz. Most kérlek, hallgasd meg e szent Ekádasi dicsőségét.
Valamikor régesrégen volt egy Mucukunda nevű híres király. Jó barátja volt Indrának, a mennyek királyának. Olyan személyiségekkel is barátkozott, mint Jamarádzsa, Varuna, Kuvera és Vibhiszana. Ez a király nagyon igazságos volt, és mindig ragaszkodott az Úr Visnu odaadó szolgálatához. Királyságában a megfelelő módon uralkodott.
Az idők folyamán Mucukunda királynak lánya született. Csandrabhaga, a legkiválóbb folyó után nevezték el. Idővel házasságot kötött a jóképű Sobhanával, aki Csandraszena fia volt. Egyszer Sobhana Ekádasi napján ment el apósa házába. Csandrabhagát nagy aggodalom töltötte el, és töprengeni kezdett:
- Ó Uram! Most mi lesz? A férjem nagyon gyenge, és nem bírja elviselni az éhséget. Ráadásul az apám nagyon szigorú. Ekádasi előtti napon általában elküldi egy szolgáját, hogy kihirdesse, ezen a napon senki sem ehet.
Amikor ez a szokás Sobhana fülébe jutott, így szólt kedves feleségéhez:
- Ó, kedvesem! Most mit csináljak? Mit tehetek, hogy megvédjem az életemet, és ne hágjam át a király parancsát? - Csandrabhaga így felelt:
- Ó uram! Apám királyságában ma még az elefántoknak, lovaknak és egyéb állatoknak sem engedik meg, hogy egyenek, az emberi lényekről nem is beszélve. Ó férjem, akkor hogyan ehetnének az emberek? Ó tisztelt férjem! Ha ma enned kell, akkor vissza kell térned a házadba. Alaposan gondold meg, és döntsd el. - Sobhana meghallgatta a felesége szavait, majd így válaszolt-:
- Valóban igaz, amit mondasz, de én meg kívánom tartani ezt az Ekádasit. Ami a sorsom, az biztosan bekövetkezik.
Sobhana eldöntötte hát, hogy megtartja ezt a szent Ekádasit, az éhség és a szomjúság mégis erőt vett rajta . Amikor a Nap lenyugodott, az összes Vaisnava és jámbor ember nagyon boldog lett. Ó, oroszlán a királyok között! Az egész éjszakát boldogan töltötték, énekeltek és imádták a Legfelsőbb Urat. Sobhana szervezete azonban már nem bírta tovább, és meghalt, éppen napkelte előtt. Mucukunda király elvégezte Sobhana királyhoz méltó temetési szertartásait, és a testét illatos szantálfa-máglyán égette el. Apja parancsának megfelelően Csandrabhaga nem égette el magát a halotti máglyán, más szóval, nem halt meg a férjével együtt. Elvégezte férje sráddha ceremóniáját, és azontúl az apja hazában élt.
Ó király! Közben Sobhana, mivel megtartotta a Ramá Ekádasit, király lett Devapura gyönyörű városában, amely a Mandara hegy csúcsára épült. Pompás palotában lakott, ahol az oszlopok drágakövekkel kirakott aranyból voltak, a falakat csillogó kövek és kristályok díszítették. Gyönyörű fehér ernyőt tartottak a feje fölé, amelyeket dúsan felékszerezett arany korona ékesített. Füleiben fülkarikákat, nyakán nyakéket, karjain arany karpereceket viselt. Ilyen díszesen ült Sobhana a királyi trónon. Mindig Gandharvák és Apszarák szolgálták, és éppen olyannak látszott, mint Indra, a menny királya.
Egy Szomasarma nevű bráhmana, Mucukundapura egy lakója beutazta a szent helyeket, egy napon Sobhana királyságába ért. Sobhanát Mucukunda király vejének tartva, odalépett hozá. Amint a király megpillantotta őt, összetett kezekkel felállt, azután tiszteletteljes hódolatát ajánlotta a bráhmanának. Ezután a hogy létéről érdeklődött, és megkérdezte, hogy vannak apósa, Mucukunda, a felesége, Csandrabhaga és Mucukundapur összes lakói. A bráhmana tájékoztatta a királyt, hogy mindenki békében és harmóniában él. Végül így szólt, nagy ámulattal:
- Király! Még soha sem láttam olyan gyönyörű várost, mint ez. Kérlek, mondd el nekem, hogyan tettél szert egy ilyen királyságra. - A király így válaszolt:
- Azért kaptam ezt az ideiglenes királyságot, mert megtartottam a Ramá Ekádasit, amely a növekvő hold idejére esik, október/november havában. Ó, legkivűlóbb bráhmana, kérlek, áruld el nekem, hogyan maradhat fenn örökké a királyságom. Gondolom, azért kaptam ingatag királyságot, mert hit nélkül tartottam meg az Ekádasit. Kérlek, mesélj el mindent Csandrabhagának, Mucukunda király gyönyörű leányának, úgy vélem, ő állandóvá tudja tenni ezt a királyságot.
Miután a bráhmana végig hallgatta Sobhana királyt, visszatért Mucukundapurba, és mindent részletesen elmondott Csandrabhagának. Csandrabhaga végighallgatta, a nagyon megörült, és így lelkendezett a bráhmanához:
- Ó nagy bráhmana! Amit elmondtál, olyannak tűnik, mint egy álom! - Erre Szomasarma, a bráhmana így szólt:
- Ó leányom! Saját szememmel láttam a férjedet Devpuriban, láttam az egész királyságát is, amely olyan ragyogó, mint a Nap, de azt is elmondta, hogy ez a királyság nem állandó. Ezért kérlek, próbáld meg állandóvá tenni valahogy. - Csandrabhaga így felelt:
- Ó tisztelt bráhmana, kérlek, vigyél engem oda, mert forró vágy ébredt bennem, hogy lássam a férjemet. Jámborságom erejéből fogom állandóvá tenni a királyságát. Ó, kétszer született! Kérlek, intézd el valahogy, hogy láthassam. Te is részesülsz ennek áldásában, hiszen segítesz abban, hogy újra találkozhassunk mi, akiknek egyszer elváltak útjaik.
Ezután Szomasarma elvitte Csandrabhagát Vamadeva ásramájába a Mandara hegy lábához. Miután Vamadeva meghallotta a tündöklő arcú Csandrabhaga történetét, felavatta őt a védikus mantrákkal. A bölcs Vamadevától kapott mantrák és az Ekádasi megtartása eredményeként felhalmozott jámborság erejéből Csandrabhaga lelki testet kapott, és boldogan járult a férje elé.
Sobhana úszott a boldogságban, amikor megpillantotta feleségét. Csandrabhaga így köszöntötte őt:
- Ó tisztelt férjem, kérlek, halld meg áldást hozó szavaimat. Apám házában nyolc éves koromtól fogva szigorúan megtartottam az Ekádasit. Tegye ez a felhalmozott jámborság állandóvá a királyságodat, virágozzon a megsemmisülés idejéig.
Ezután Csandrabhaga gazdag ékszerekkel díszített isteni testet kapott. A Ramá Ekádasi hatására Sobhana is isteni testet kapott, így élvezhette a felesége társaságát a Mandara hegy csúcsán. Ezért, ó király, a Ramá Ekádasi éppen olyan, mint egy minden kívánságot teljesítő tehén,vagy egy érintőkő!
Az Úr Krsna folytatta:
- Ó király, most tehát elmagyaráztam neked a kedvező Ramá Ekádasi dicsőségét. Az a személy, aki szigorúan megtartja ezt az Ekádasi-fogadalmat, kétségkívül megszabadul a bráhmana gyilkosság bűnétől. Ahogyan a fekete és a fehér tehenek egyaránt fehér tejet adnak, a fogyó és növekvő hold Ekádasijai is egyformán felszabadítják megtartóikat. Minden bűnös visszahatástól megszabadul és boldogan lakozikaz Úr Visnu hajlékában az, aki hall ennek az Ekádasinak a dicsőségéről.
Eredmények
A Ramá Ekádasi éppen olyan, mint egy minden kívánságot teljesítő tehén,vagy egy érintőkő!
Az a személy, aki szigorúan megtartja ezt az Ekádasi-fogadalmat,
kétségkívül megszabadul a bráhmana gyilkosság bűnétől.
Ahogyan a fekete és a fehér tehenek egyaránt fehér tejet adnak,
a fogyó és növekvő hold Ekádasijai is egyformán felszabadítják megtartóikat,
és minden bűnös visszahatást legyőz.
Minden bűnös visszahatástól megszabadul és boldogan lakozik az Úr Visnu hajlékában az,
aki hall ennek az Ekádasinak a dicsőségéről.
Október/November növekvő Holdjának idején:
Utthána vagy Prabodhini Ékadasi,
az Úr Visnu imádatával
Eredmények
Ha az Urat sarni levelekkel imádja, elkerüli Jamarádzsa büntetését. Ha az esős évszakban csampaka virágokkal imádja az Úr Visnut, a félistenek irányítóját, akkor nem kell ismét megszületnie az anyagi világban.
Ha bakula és asóka virágokkal imádja az Urat, akkor mindaddig megszabadul a bánkódástól, amíg a Nap és a Hold felkelnek az égen.
Ha sárgaszínű kétaki virágokat ajánl fel az Úr Visnunak, akkor valamennyi, több millió élet alatt felhalmozott bűnös visszahatása megsemmisül.
Ha az Úr Dzsagannáthának ajánl fel piros színű, illatos, százszirmú lótuszvirágokat, akkor az Úrnak abba a hajlékába tér vissza, amelyet Svetadvípa néven ismernek.
Ó legjobb bráhmana! Ekádasi éjszakáján ébren kell maradni. Dvádasi napján az Úr Visnut kell imádni, és a fogadalmat a bráhmanák megvendégelésével kell teljessé tenni.
A Legfelsőbb Úr nagyon elégedett lesz azzal, aki a képességének megfelelően imádja lelki tanítómesteréi és adományokat ajánl fel neki.
A Kartika hónap ezen böjtje rengeteg eredményet nyújt, melyeket története számos helyen felsorol, szinte a történet leírásával lenne egyező, emiatt nem kerül itt részletezésre. Elősorban gyarapítja a jámborságot, megsemmisít minden bűnös visszahatást és megajándékoz a felszabadulással.
Az Utthána vagy Prabodhini Ekádasi dicsőségét a Szkanda Purána írja le az Úr Brahmá és Nárada Muni közötti beszélgetésként.
Egy alkalommal az Úr Brahmá így szólt Nárada Munihoz:
- Ó legjobb bölcs! Kérlek, hallgasd meg, milyen dicsőséges az Utthána Ekádasi, amely minden bűnös visszahatást megsemmisít, gyarapítja a jámborságot, és megajándékoz a felszabadulással. A Gangesz felsőbbrendűsége érintetlen volt, amíg meg nem jelent ebben a világban az Utthána Ekádasi, amely a növekvő hold idejére esik október/november havában, és minden bűnt hamuvá éget. Az óceán és a tó kegyessége páratlan volt, amíg meg nem jelent az Utthána Ekádasi. Ennek az Ekádasinak a megtartásával könnyedén el lehet érni ugyanazt az eredményt, mint ezer lóáldozat és száz Rádzsaszúja áldozat bemutatásával.
Miután meghallotta az Úr Brahmá szavait, Nárada Muni így szólt:
- Ó kedves apám! Kérlek, mondd el nekem, mi az érdeme annak, aki naponta csak egyszer eszik, aki csak este vacsorázik vagy teljes böjt tart?- Az Úr Brahmá így válaszolt:
- Ha valaki ezen a napon csak egyszer eszik, ennek az egy életének valamennyi bűnös visszahatása megsemmisül. Ha csak vacsorázik, két életének bűnös visszahatásai semmisülnek meg. A teljes böjt hét élet bűnös visszahatásait tudja elpusztítani.
Ó kedves fiam! Ez az Utthána Ekádasi mindent megad, ami nem látott, nem kívánt és ritka a három világban (Értsd ezalatt, hogy amit még sose láttunk, vagy amiről nincs tudomásunk, az után nem kívánkozunk.). Ez az Ekádasi hamuvá égeti a súlyos bűnöket, legyenek bár akkorák, mint a Mandara hegy. Ó, oroszlán a bölcsek között, ha egy személy összegyűjt valamennyi jámborságot ezen az Ekádasí-napon, akkor a Szumeru heggyel egyenlő eredményt nyer. A vallásos elvek nem maradhatnak meg azok testében, akik nem imádkoznak az Úrhoz, akik megszegték a fogadalmaikat, ateisták, káromolják a Védákat, beszennyezik a szentírásokat, más feleségét élvezik vagy ostobák. Nem szabad bűnös tetteket elkövetni, sőt, kegyes cselekedeteket kell végrehajtani. Nem semmisülnek meg a vallásos elvei annak, aki a kegyes cselekedetekre hajlik. Száz életének bűnös visszahatásait győzi le az, aki nagy bizalommal tartja meg az Utthána Ekádasi fogadalmát. Ha ezen az éjszakán ébren marad, múlt, jelen és jövő nemzedékei mind visszatérnek Visnu hajlékába.
Ó, Nárada! Minden felhalmozott jámborsága teljesen megsemmisül annak, aki nem tartja meg az Ekádasi fogadalmát Kártika hónapjában, és nem imádja az Úr Visnut. Ó legjobb bráhmana! Biztos, hogy Kártika hónapjában az Úr Visnut kell imádni. Az, aki Kártika havában saját maga által főzött ételeket eszik, elnyeri a Csandrajana vrata eredményét. Ha ebben a hónapban az Úr Visnuról hall és énekel, annak éppen annyi az eredménye, mintha száz tehenet ajándékozott volna el. A szentírások rendszeres tanulmányozásával annyi eredményt nyer, mint ezer áldozat bemutatásával. Az Úr örök hajlékába kerül az, aki meghallgatja azt, aki az Úrról beszél, és tehetsége szerint daksinát ad neki.
Nárada Muni így szólt:
- „Ó Uram! Kegyeskedj elmagyarázni nekem, milyen folyamattal kell megtartani az Ekádasit. - Brahmá nagyapa így felelt:
- Ó kétszer születettek legjobbja, reggel korán kell felkelni, a Brahma Muhurtha idején. Mosd meg a szád, fürödj meg, és imádd az Úr Kesavát. Aztán tégy fogadalmat, miközben a következő mantrát énekled: "Böjtölni fogok Ekádasi napján, és Dvádasi napján csak egyszer eszem. Ó Pundarikáksa! Ó Acsjuta! Meghódolok előtted. Kérlek, védelmezz meg."
Örömmel, nagy odaadással kell megtartani az Ekádasi fogadalmát, egész éjjel ébren kell maradni az Úr Visnu közelében. Közben az Úr transzcendentális tulajdonságairól kell hallani és énekelni. Mindenfajta kapzsisággal fel kell hagyni Ekádasi napján. Minden jámbor személy eléri legfelsőbb célját, aki betartja ezeket az utasításokat.
Az Úr Brahmá így folytatta:
- Ha valaki kádamba virágokkal imádja az Úr Dzsanárdanát, nem fog Jamarádzsa hajlékába jutni. Ha Kártika havában rózsákkal imádja az Úr Garudadvadzsát vagy az Úr Visnut, biztosan elnyeri a felszabadulást.
