top of page

Ekadasi, az Úr ajándéka

SZELLEMGYÓGYÁSZOK, SZELLEMSEBÉSZEK ORSZÁGOS ÖSSZEFOGÁSA ! JELENTKEZZ !!

Az Ekadasi a Holdtölte és az Újhold utáni 11. nap, amikor is a bűn személyisége (pápa purusa) a gabonába száll. Ezért a bhakták nem esznek gabonát és hüvelyeseket ezen a napon. Kerülni kell tehát mindenféle gabonát (rizs, búzaliszt, zab, stb.), a hüvelyeseket (dál, zöldborsó, zöldbab, csicseriborsó stb.), a szezámmagot és a kukoricát is. A gabona helyettesítésére alkalmas a hajdina, a szágó (tápióka) és a gesztenyeliszt.

Ezen a napon akkor kapjuk meg a legnagyobb lelki hasznot, ha teljes böjtöt tartunk, s még vizet sem iszunk. Ha valaki egészségügyi okok miatt ezt nem tudja betartani, akkor ihat vizet. A böjt  az ekadasit megelőző nap estéjétől az ekadasit követő nap reggeléig tart, amikor is a böjtöt a naptárban megadott időszakban meg kell törni egy kis gabona fogyasztásával. Ez egyszerű gabona legyen, pl.: rizs, csapáti stb., ne pedig pazar édesség.
Ha valaki nem tud minden ekadasin teljes böjtöt tartani, akkor legalább egy évben egyszer, a Pándava Nirjala ekadasin tartsa meg, és akkor ugyanazt a lelki hasznot kapja. A Pándavák nem tudtak mindig böjtölni ekadasin, mert harcolniuk kellett, ezért Krisna ezt a napot adta nekik.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha valaki nem tartotta meg valamelyik ekadasit az évben, tehát gabonát evett azon a napon, akkor ez helyettesíteni fogja a böjtöt. Ha egy ekadasit nem tartottunk be,mert elfelejtettük, vagy nem tudtuk, vagy véletlenül gabonát ettünk, akkor a következő napon tartsuk meg!

Ekadasi napján a fenti étkezési korlátozások mellett a bhakták nem szoktak hajat és körmöt vágni, borotválkozni, utazni vagy világi tevékenységbe fogni. Inkább több kört japáznak (25, 32 vagy még több), és este alvás helyett bhajanát végeznek vagy felolvasnak, beszélgetnek Krisna kedvteléseiről. A murtikat piros, fehér, rózsaszínű és ezüst színekből álló ruhába szokták öltöztetni és ezüstékszereket adnak Rájuk.

SZELLEMGYÓGYÁSZOK, SZELLEMSEBÉSZEK ORSZÁGOS ÖSSZEFOGÁSA ! JELENTKEZZ !!

"Az, aki emberi létformát kapott, mégsem tartja meg az Ekádasit, soha, semmilyen boldogságot nem nyer a nyolcmillió négyszázezer létformában. Sőt, végtelenül sokat szenved. Nagy jámborság kell egy emberi születéshez, ezért az Ekádasi fogadalmát egészen biztosan meg kell tartani."  ( a plusz szökőévi Ékadási történetéből )

Sri Ekadasi megjelenésének oka

Ezt a cikket eredetileg Sri Navicandra Cakravati, Srila Bhaktisiddhanta Sarasvati Thakura egyik tanítványa írta, 1956-ban és 1979-ben fordította le angolra Vyenkata dasa brahmacari.

Sok bhakta kérdezősködik Sri Ekadasi megjelenéséről és az Ő különleges tulajdonságairól. Ezért mutatom be a Padma Purana 14. fejezetének leírását, amelynek címe „Kriya-sagara-sara.”

 

Egyszer a nagy bölcs, Jaimini Risi Srila Vyasadevának, lelki tanítómesterének azt mondta:

Óh, Gurudeva! Az imént kegyesen elmondtad nekem a Gangesz folyó dicsőségét, az Úr Visnu imádatának, a gabona adományozásának jótékony hatását, és annak az előnyét, ha valaki olyan vízből iszik, amellyel előzőleg egy brahmana lábát mosták. Óh, első a bölcsek között, Sri Gurudeva, most nagy lelkesedésemben arról szeretnék hallani, hogy mi a kedvező hatása annak, ha valaki böjtöl Ekadasin és Ekadasi megjelenési napján.

 

kasmad ekadasi jata tasyah ko va vidhir dvija

kada va kriyate kim va phalam kim va vadasva me

ka va pujyatama tatra devata sad-gunarnava

akurvatah syat ko dosa etan me vaktum arhasi

 

Óh, Gurudeva! Mikor született meg Ekadasi és honnan jelent meg? Mik az Ekadasin való böjtölés szabályai? Kérlek, írd le eme fogadalom követésének előnyeit, és azt is, hogy mikor kell őket követni. Ki Sri Ekadasi legfőbb imádandó istensége? Hiba-e, ha valaki nem követi megfelelően az Ekadasit? Kérlek, add a kegyed és beszélj nekem erről a témáról, mivel te vagy az egyetlen, aki erre képes.

 

Srila Vyasadevat, amint meghallotta Jaimini Risi kérdését, transzcendentális boldogság töltötte el:

Óh, bölcs Jaimini! Az Ekadasi betartásának eredményét csak a Legfelsőbb Úr, Narayana képes leírni, mert Sri Narayana az egyetlen személy, aki képes a maga bemutatni ezt. De azért röviden válaszolok a kérdésedre.

 

Az anyagi teremtés kezdetén a Legfelsőbb Úr megteremtette a mozgó és mozdulatlan élőlényeket ebben az öt durva elemből álló világban. Ezzel párhuzamban, hogy megbüntesse az emberi lényeket, teremtett egy személyt, akinek a formája a bűn megtestesülése volt (Papapurusa).

Ennek a személynek a két combja különféle bűnös cselekedetekből tevődött össze. Feje a brahmana-gyilkosság bűne, két szeme a kábító és mámorító szerek fogyasztásának bűne, szája az aranyrablás bűne, fülei a tiltott szexuális életnek a bűne, orra a feleség-gyilkosság bűne, karjai a tehénmészárlás vétke volt, nyaka a mások által összegyűjtött vagyon elrablásának bűnéből állt, mellkasa az abortusz bűne, mellkasának alsó része a más feleségével létesített szexuális kapcsolat bűne, hasa a rokongyilkosság bűne, köldöke az eltartottak meggyilkolásának bűne, dereka az öndicséret bűne, combjai a guru ellen elkövetett sértés bűne, nemi szerve a lánytestvérrel való kereskedelem bűne, az ülepe a bizalmas ügyek kibeszélésének bűne, lába az apagyilkosság bűne, haja pedig a kevésbé súlyos cselekedetek helye volt. Ily módon egy szörnyűséges személyt teremtett, aki megtestesítette az összes bűnt. Testének színe fekete, szemei sárgák voltak. Hatalmas szenvedést mérhet a bűnös emberekre.

 

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Úr Visnu, ahogy meglátta a bűn megtestesítőjét, a következőképpen kezdett el gondolkodni magában:

 

Én vagyok az élőlények szenvedésének és boldogságának teremtője. Én vagyok az ő mesterük, mert én teremtettem meg a bűnök megszemélyesítőjét, aki szorongást mér a becstelenekre, a csalókra és a bűnösökre. Most teremtenem kell valakit, aki kontrollálja ezt a személyt.

 

Ebben az időben Sri Bhagavan megteremtette a Yamarajaként ismert személyt, és a különféle pokoli bolygórendszereket. Azokat az élőlényeket, akik nagyon bűnösek, haláluk után Yamarajahoz viszik, aki bűneiket megtorolva a pokolba küldi őket, ahol szenvedniük kell.

 

Miután ezeket az intézkedéseket tette a Legfelsőbb Úr, aki kiméri az élőlényekre a boldogságot és szenvedést, elment Yamaraja házához Garuda, a madarak királyának hátán. Amikor Yamaraja látta, hogy az Úr Visnu megérkezett, azonnal megmosta az Ő lábait és felajánlásokat tett Neki, azután leültette egy arany trónusra.

 

A Legfelsőbb Úr, Visnu elhelyezkedett a trónon, s egyszer csak északi irányból hangos síró hangot hallott. Meglepődött ezen, és megkérdezte Yamarajatól: ’Honnan jön ez a hangos sírás?

„Yamaraja azt válaszolta: ’Óh, Deva! A földi bolygórendszerek különféle élőlényei a pokoli régiókba estek le. Borzasztóan szenvednek rossz cselekedeteik miatt. A szörnyű sírás-rívást a rossz múltbéli karmájuk (cselekedeteik) visszahatása miatti szenvedés okozza.

 

„Miután ezt meghallotta a Legfelsőbb Úr, azaz Visnu észak felé, a pokoli régiók felé ment. Amikor a lakosok látták, hogy ki jött, még hangosabban sírtak. A Legfelsőbb Úr, Visnu szíve megtelt együttérzéssel. Az Úr Visnu azt gondolta magában: ’Én teremtettem az utódaimat, és Énmiattam szenvednek.

Srila Vyasadeva így folytatta: „Óh, Jaimini, hallgasd mit tett aztán a Legfelsőbb Úr:

 

etac canyac ca viprase

vicintya karunamayah

babhuva sahasa tatra

svayam ekadasi tithih

 

Miután a kegyes Legfelsőbb Úr újra megfontolta, amit már előzőleg végiggondolt, és azon nyomban megnyilvánította Saját formájából az Ekadasi holdnapjának istenségét. Azután a különféle bűnös élőlények elkezdték követni az Ekadasi fogadalmát, és gyorsan felemelkedtek Vaikunthára.

 

Óh, gyermekem, Jaimini, ezért Ekadasi holdnapja a Legfelsőbb Úr, Visnu Maga, és az élőlények szívében lévő Felsőlélek. Sri Ekadasi a legkiemelkedőbb a jámbor cselekedetek közül, és minden fogadalom feje.

 

Sri Ekadasi megjelenését követően az a személy, aki a bűnös cselekedetek formája lassan látta a hatást, amit Ekadasi elért. Kétségekkel a szívében megközelítette az Úr Visnut, és sok-sok imát ajánlott fel, ami az Úr Visnut elégedetté tette, és azt mondta: ’Nagyon elégedetté tettél az imáiddal. Mit akarsz Tőlem?

 

A Pápapurusa azt felelte: ’Én vagyok a Te teremtett sarjad, és rajtam keresztül akartad azokat az élőlényeket büntetésben részesíteni, akik nagyon bűnösek. De most, Sri Ekadasi hatására teljesen összetörtem. Óh, mester! Miután meghalok, minden részed, akik anyagi testet fogadtak el, felszabadulnak, és ezért a Vaikuntha bolygókra kerülnek. Ha minden élőlény felszabadul, akkor ki folytatja a tevékenységedet? Senki sem lesz, aki résztvegyen a földi bolygórendszerekben bemutatott kedvteléseidben.

Óh, Kesava! Ha azt szeretnéd, hogy ezek az örök kedvtelések tovább folytatódjanak, akkor kérlek, védj meg engem az Ekadasi félelmétől. Semmilyen jámbor tett nem tud engem megkötni. De csak Ekadasi, aki a Te Saját formád, akadályoztathat engem. Sri Ekadasitól való félelmemben elmenekültem és menedéket vettem az embereknél, állatoknál, bogaraknál, domboknál, fáknál, mozgó és mozdulatlan élőlényeknél, folyóknál, óceánoknál, erdőknél, mennyei, földi és pokoli bolygórendszereknél, félisteneknél és a Gandharváknál. Nem találok olyan helyet, ahol megszabadulhatok Sri Ekadasitól való félelmemtől. Óh, Uram! Én a Te teremtésed terméke vagyok, így kérlek, kegyesen vezess engem egy olyan helyre, ahol félelem nélkül lehetek.

 

Srila Vyasadeva ekkor azt mondta Jaimininak: „Miután ezt mondta, minden bűnös tett megtestesítője (Pápapurusa) leborult a Legfelsőbb Úr, Visnu lótuszlábai előtt, aki minden gyötrelem elpusztítója, és így elkezdett sírni.

 

Ezután az Úr Visnu, nevetve nézve Pápapurusa állapotát, így szólt:

Óh, Pápapurusa! Kelj fel! Ne búslakodj többé! Csak figyelj, és megmondom neked, hol maradhatsz Ekadasi kedvező holdnapján. Ekadasi napján, amely a három világ jótevője, menedéket vehetsz a gabonafélékben. Nincsen okod aggodalomra, mert Ekadasi devi formám nem fog többé bántani. Miután ezt az utasítást adta a Pápapurusának, a Legfelsőbb Úr, Visnu eltűnt és Pápapurusa folytatta tevékenységeit.

 

Ezért azok, akik komolyak a lelki életben, nem esznek gabonát Ekadasin.

Az Úr Visnu utasításai szerint anyagi világ mindenféle bűnös tette a gabonafélékben található meg Ekadasi napján. Aki betartja az Ekadasit, az minden bűntől megszabadul, és sose kerülhet a pokolra. Ha valaki illúzióból nem követi az Ekadasit, azt a legnagyobb bűnösnek kell tekinteni, mert minden falat gabona, amelyet egy földi halandó megeszik, millió és millió brahmana meggyilkolásával egyenlő. Határozottan szükséges, hogy Ekadasi napján feladjuk a gabonafogyasztást. Újra és újra keményen azt mondom: Ekadasin ne egyél gabonát, ne egyél gabonát, ne egyél gabonát! ha valaki ksatriya, vaisya, shudra vagy bármilyen más családból származik, be kell tartania az Ekadasit. Így el lehet érni a varna és asrama minden tökéletességét. Ha valaki csak számításból követi is az Ekadasit, akkor is megszabadul minden bűnétől, és könnyedén eléri a legfelsőbb célt, a Vaikuntha bolygókat.

SZELLEMGYÓGYÁSZOK, SZELLEMSEBÉSZEK ORSZÁGOS ÖSSZEFOGÁSA ! JELENTKEZZ !!

Krisna tanításai az Ekadasiról

Szúta Goszvámi így szólt:

- Ó művelt bráhmanák, valamikor régen az Úr Sri Krsna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége magyarázta el, mennyire dicsőséges Sri Ekádasi, és milyen szabályok és előírások érvényesek a böjt megtartására ezen a szent napon. Ó, bráhmanák legjobbja, aki hall arról, mi az eredete és milyen dicső a szent böjt az Ekádasi napjain, az a boldogság sokféle formáját élvezi ebben az anyagi világban, és utána egyenesen az Úr Visnu hajlékába jut.

Ardzsuna, Prthá fia megkérdezte az Urat:

- Ó Dzsanárdana, milyen kedvező haszna van annak, ha valaki teljes böjtöt tart, csak vacsorát vagy csak ebédet eszik Ekádasin, és milyen szabályok vonatkoznak a különféle Ekádasi napok megtartására? Kérlek, mondd el nekem mindezt.

A Legfelsőbb Úr, Krsna felelt:

- Ó, Ardzsuna, a kezdőknek az Ekádasi böjtöt legelőször a tél elején, Márgasirsa (november-december) hónap sötét felének Ekádasiján kell elkezdenie. Dasamin, az Ekádasi előtti napon tisztítsa meg szépen a fogait. Aztán, a Dasami nyolcadik részében, amikor a nap lenyugvóban van, fogyassza el a vacsoráját. Másnap reggel a bhaktának a szabályok és az előírások szerint fogadalmat kell tennie, hogy böjtölni fog. Délben fürödjön meg alaposan egy folyóban, tóban vagy tavacskában. A folyóban vett fürdés tisztít meg a legjobban, a tóban vett fürdés kevésbé, míg a tavacskában vett a legkevésbé. Ha nincs a közelben sem folyó, sem tó, sem tavacska, kútvízben is megfürödhet. A bhaktának azt az imát kell elmondania, amely a Földanya neveit tartalmazza: „Ó Asvakránte! Ó Rathakránte! Ó Visnukránte! Ó Vaszundhare! Ó Mrttike! Ó Földanya! Kérlek, végy el kegyesen minden bűnt, amelyet számos elmúlt életemben halmoztam fel, hogy beléphessek a Legfelsőbb Úr szent hajlékába”. Ennek elmondása közben sárral kell bekennie a testét.

A böjt napján a bhakta ne beszéljen kutyaevőkkel, tolvajokkal vagy képmutatókkal, sem pedig azokkal, akik elmulasztották vallásos kötelességeiket. Kerülje a társalgást a rágalmazókkal, azokkal, akik gyalázzák a félisteneket, a védikus szentírásokat vagy a bráhmanákat; ne beszéljen olyan gonosz emberekkel, mint akik tiltott nőkkel élnek nemi életet, akikről tudják, hogy fosztogatók vagy templomokat rabolnak ki. Ha ilyen személyhez szól vagy akár csak meglát egy ilyen Ekádasin, meg kell tisztítania magát azzal, hogy egyenesen a Napba tekint. Ezután a bhaktának Govindát kell imádnia, nagy tisztelettel elsőosztályú ételekkel, virágokkal, és így tovább. Otthonában ajánljon fel az Úrnak egy mécsest, a tiszta odaadás tudatában. Ne aludjon napközben, és teljesen tartózkodjon a nemi élettől. Sem ételt, sem vizet ne vegyen magához, hanem egész éjjel nagy örömmel énekeljen az Úr dicsőségéről és játsszon hangszereken az Ő örömére. Miután a bhakta egész éjjel tiszta tudatban virrasztott, adjon adományokat a képzett bráhmanáknak, ajánlja fel nekik alázatos tiszteletét, sértéseiért pedig kérjen bocsánatot.

Azoknak, akik az odaadó szolgálatot komolyan veszik, a hónap sötét felében adódó Ekádasikat éppen olyan jónak kell tekintenie, mint azokat, amelyek a hónap világos felére esnek. Ó király, soha sem szabad különbséget tenni e kétféle Ekádasi között.

Kérlek, hallgasd, amint elmondom, milyen eredményekre tesz szert az, aki az Ekádasit így tartja meg. A Sankhoddháraként ismert szent zarándokhelyen vett fürdő, ahol az Úr megölte a Sankhászura démont, vagy az Úr Gadádhara megpillantásának érdeme még egy-tizenhatod része sem annak az érdemnek, amit az nyer, aki böjtöl Ekádasin. Mondják, ha valaki olyan hétfőn adományoz, amikor telihold van, annak százezerszer annyi az eredménye, mint a közönséges adományozásnak. Ó, gazdaság elnyerője, az, aki aszankránti (napéjegyenlőség) napján adományoz, a közönséges eredmény négyszázezerszeresét kapja. De ha egyszerűen csak böjtöl Ekádasin, nemcsak ezekre a kedvező eredményekre tesz szert, hanem még azokra is, amelyeket Kuruksetrán kapni a Nap vagy a Hold fogyatkozásakor. Továbbá a tökéletes hitű lélek, aki teljes böjtöt tart Ekádasin, százszor annyi érdemet szerez, mint az, aki bemutat egy Asvamedha-yajnát (lóáldozatot). Aki akár csak egyetlen Ekádasit is betart, pontosan ugyanannyi érdemet nyer, mint az, aki hatvanezer éven át minden egyes napon százezernyi koldust táplál. És az a személy, aki csak egyetlen egyszer, megfelelően megtartja az Ekádasit, tízszer annyi érdemet kap, mint aki ezer tehenet adományoz egy Védákban jártas bráhmanának.

Aki csak egyetlen brahmacsarit megetet, tízszer annyi érdemet nyer, mint az, aki tíz jó bráhmanát vendégel meg a saját házában. De a brahmacsári táplálásával nyert érdem ezerszeresét szerzi meg az, aki földet ajándékoz egy tiszteletreméltó, de szűkölködő bráhmanának, és ezerszer többet, mint amennyit azzal szerezne, ha feleségül ad egy szűz leányt egy fiatal, művelt, felelősségteljes férfihez. Ennél is tízszer kedvezőbb gyermekeket nevelni és a lelki ösvényre terelni őket, semmi jutalmat sem várva el viszonzásul. Meg ennél is tízszer jobb azonban ehető magvakat adni az éhezőknek. Bizony, az a legeslegjobb, ha adományokat adunk a szükséget szenvedőknek, ennél soha sem volt és nem is lesz jobb adományozás.

Ó Kunti fia, az összes ősatya és a félistenek a mennyei bolygókon nagyon elégedettek lesznek, ha valaki ehető magvakat adományoz. Fel sem lehet mérni, azonban mennyi érdemet nyer az, aki teljes böjtöt tart Ekádasin. Ó Ardzsuna, legkiválóbb a Kuruk között, ez az érdem olyan nagy, hogy még a félistenek sem tudják felfogni, és ennek az érdemnek a felét szerzi meg az, aki Ekádasin csak vacsorát fogyaszt.

 

Ezen az Úr Hari napján böjtölni kell, vagy úgy, hogy a magvaktól és a babtól tartózkodva naponta csak egyszer, délben vagy este eszünk, vagy teljes böjtöt tartunk. Az olyan folyamatok, mint zarándokhelyeken időzés, adományozás, áldozatok bemutatása csak addig kérkedhetnek, ameddig az Ekádasi el nem érkezett. Ezért az Ekádasit mindenkinek meg kell tartania, aki retteg az anyagi létezés szenvedéseitől. Ekádasin nem szabad kagylóhéjból vizet inni, nem szabad megölni olyan élőlényeket, mint a halak vagy a disznók, és sem magvakat, sem babot nem szabad enni. Ó Ardzsuna, ezzel elmondtam neked a böjtölés legjobb módszereit, ahogyan kérted Tőlem.

SZELLEMGYÓGYÁSZOK, SZELLEMSEBÉSZEK ORSZÁGOS ÖSSZEFOGÁSA ! JELENTKEZZ !!

Miért az Ekadasi tisztít a legjobban ?

Ezután Ardzsuna megkérdezte:

- Ó Uram, szerinted ezer védikus áldozat sem ér annyit, mint egyetlen Ekádasi böjt. Ez hogyan lehetséges? Hogyan vált a leginkább érdemdússá az Ekádasi az összes nap közül?

Az Úr Sri Krsna így válaszolt:

- Elmondom neked, hogy az összes nap közül miért az Ekádasi tisztít meg a legjobban. Egyszer, valamikor a Szatja jugában élt egy megdöbbentően félelmetes démon, Mura nevű. Mindig nagyon dühös volt, minden félistent megfélelmlített, legyőzte Indrát, az ég királyát; Vivaszvánt, a napistent; a nyolc Vaszut; az Úr Brahmát; Vájut, a szélistent; és Agnit, a tűzistent. Rettenetes erejével mindenkit az uralma alá hajtott.

Ekkor az Úr Indra felkereste az Úr Sivát, és így szólt:

- Mindannyian lezuhantunk bolygóinkról, most gyámoltalanul kóborlunk a földön. Ó Uram, hogyan könnyíthetnénk ezen a szenvedésen? Mi lesz a sorsunk, félisteneké?

Az Úr Siva így felelt:

- Ó félistenek legjobbja, menj el arra a helyre, ahol az Úr Visnu, Garuda lovasa lakozik. Ő Dzsagannátha, valamennyi világegyetem ura és menedéke is. Minden lelket oltalmaz, aki meghódolt előtte.

Az Úr Krsna így folytatta:

- Ó, Ardzsuna, gazdagság elnyerője, miután az Úr Indra meghallotta az Úr Siva szavait, a félistenekkel együtt arra a helyre ment, ahol ott pihent az Úr Dzsagannátha, a világegyetem ura, minden lélek oltalmazója. Amint a félistenek megpillantották a vízen alvó Urat, összetették kezüket és Indra vezetésével a következő imákat mondták:

- Ó Istenség Legfelsőbb Személyisége, minden hódolat neked. Ó urak Ura. Te, akit a legkiválóbb félistenek dicsérnek, ó minden démon ellensége, ó lótusz-szemű Úr, ó Madhuszúdana (a Madhu démon megölője), kérünk, oltalmazz meg minket. Mi félistenek, Mura démontól való félelmünkben jöttünk ide, hogy menedéket találjunk. Ó Dzsagannátha, mindent te alkotsz, mindennek a teremtője te vagy. Te vagy valamennyi világegyetem anyja és apja, a félistenek legjobb gyámolítója, egyedül te hozhatsz nekik békét. Egyedül te vagy a föld, az ég és mindenek jótevője.

- Te vagy Siva, Brahmá és Visnu is, a három világ fenntartója. Te vagy a Nap, a Hold és a tüz istenei. Te vagy a tisztított vaj, az áldozati felajánlás, a szent tűz, a mantrák, a szertartások, a papok és a dzsapa csendes mormolása. Te vagy maga az áldozat, annak felajánlója és eredménye élvezője, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ebben a három világban semmi sem létezhet Tőled függetlenül, legyen akár mozgó, akár mozdulatlan. Ó Legfelsőbb Úr, urak Ura, mindazok védelmezője vagy, akik menedéket kerestek nálad. Ó legfelsőbb misztikus, ó rettegők menedéke, kérlek ments meg, oltalmazz meg minket. A démonok legyőztek minket, félisteneket, és így lezuhantunk a mennyei birodalomból. Ó világegyetem Ura, tisztségeinktől megfosztva kóborlunk ezen a Föld bolygón.

Az Úr Krsna folytatta:

Sri Visnu, az Istenség Legfelsőbb Személyisége végighallgatta Indrát és a többi félistent, majd így válaszolt:

- Melyik démon képes úgy megtéveszteni valamennyi félistent, hogy le tudjon titeket győzni? Mi a neve és hol lakik? Honnan szerzi erejét és menedékét? Ó Indra, mondj el nekem mindent és ne félj.

Az Úr Indra így válaszolt:

- Ó Legfelsőbb Istenség, ó urak Ura, ki legyőzöd a félelmet tiszta bhaktáid szívében, ki olyan kegyes vagy hűséges szolgáidhoz. Volt egyszer egy hatalmas démon a Brahman dinasztiában, akit Nádidzsanghának hívtak. Rendkívül félelmetes volt, nem akart semmi mást, csak hogy elpusztítsa a félisteneket, és egy gyalázatos fiút nemzett, Mura nevűt.

Mura nagy fővárosa Csandrávati. A rettenetesen gonosz és hatalmas Mura démon innen hódította meg az egész világot, uralma alá hajotta az összes félistent, elűzte őket mennyei királyságukból. Átvette Indra, a mennyek királya; Agni, a tűzisten, Jama; a halálisten, Váju, a szélisten; Isa vagy az Úr Siva; Szóma, a holdisten; Nairrti, az égtájak ura; és Pasi vagy Varuna, a vízisten szerepét. Már fényt is sugároz a napisten szerepében, átváltozott felhőkké is. A félistenek képtelenek legyőzni. Ó Uram, Visnu, kérünk, öld meg ezt a démont, és tedd győztesekké a félisteneket.

Amikor az Úr Dzsanárdana meghallotta Indra szavait, nagyon haragos lett, és így szólt:

- Ó hatalmas félistenek, most együttesen menjetek el Mura fővárosába, Csandravatiba!

Az összegyűlt félistenek felbátorodtak, és az Úr Hari vezetésével elvonultak Csandravatiba. Amikor Mura, a démonok között a legnagyobb, ezer meg ezer más démon társaságában, akik mind ragyogóan fénylő fegyvereket viseltek, meglátta a félisteneket, irtóztató hangon felmordult  Az erőskarú démonok lesújtottak a félistenekre, akik azon voltak, hogy elhagyják a csatateret és a tíz égtáj felé meneküljenek. A dühöngő démonok megpillantották a csatatéren a Legfelsőbb Úr Hrsikesát, az érzékek urát, és különböző fegyverekkel a kezükben rárontottak. Alig támadták meg a kardot, korongot és buzogányt viselő Urat, Ő máris átfúrta tagjaikat éles, mérgező nyilaival. Sokezernyi démon halt meg így az Úr kezétől. Végül a fő démon, Mura szállt harcba az Úrral. Mura a misztikus erőit használta fel arra, hogy haszontalanná tegyen minden fegyvert, amelyet a Legfelsőbb Úr Hrsikesa bevetett. Amikor az Úr még a különféle fegyvereivel sem tudta legyőzni a démont - sem azokkal, amelyeket elhajítanak, sem azokkal, amelyeket tartanak - puszta kézzel kezdett harcolni, amelyek olyan erősek voltak, mint a vasszegekkel kivert buzogányok. Az Úr ezer mennyei éven át birkózott Murával, és akkor, látszólag kimerülten Badarikásramába ment. Ott az Úr Jogésvara, valamennyi jógi között a legnagyobb, a világegyetem Ura belépett a Himávati nevű, gyönyörűszép barlangba, hogy megpihenjen. Ó, Dhanandzsaja, gazdagság elnyerője, ennek a barlangnak 99 mérföld volt az átmérője, de csak egy a bejárata. Félelemből mentem oda, de azért is, hogy aludjak. Efelől nincs kétség, ó, Pándu fia, mert a nagy ütközet igen elfárasztott. A démonok követtek engem abba a barlangba, és amikor látták, hogy alszom, azt gondolták a szívükben: „Ma én ölöm meg Harit, aki minden démont megölt!”

Míg a gonosz Mura ilyen terveket szőtt, megjelent a testemből egy ragyogóan szép fiatal leány. Ó Pándu fia, Mura látta, hogy valamennyi ragyogó fegyverem nála van, és készen áll a harcra. Ez a leány szólította harcba Murát, aki fel is készült és harcolni kezdett, de nagy megdöbbenéssel látta, hogy a leány megállás nélkül vív vele. Ekkor a démonok királya így szólt:

- Ki teremtette ezt a haragvó, félelmetes leányt, aki olyan erővel harcol ellenem, mintha a mennykő sújtana rám? - Így szólván, a démon folytatta a küzdelmet a lánnyal.

Ez a vakítóan fényes istennő hirtelen összetörte Mura összes fegyverét, és egy szempillantás alatt megfosztotta a harci szekerétől. Mura meglódult, hogy puszta kézzel támadjon rá, de amikor a leány ezt meglátta, dühödten levágta a fejét. A démonok rögtön a földre zuhantak, és Jamarádzsa hajlékába mentek. Aki még megmaradt az Úr ellenségei közül, félelmében es tehetetlenségében a földalatti Pátála birodalomba menekült. Ekkor a Legfelsőbb Úr felébredt, látta maga előtt a halott démont és a leányt, aki összetett kezekkel hajolt meg előtte. Meglepetés tükröződött a világegyetem Ura arcán, és így szólt:

- Ki ölte meg ezt a gonosz démont? Könnyedén legyőzte valamennyi félistent, a Gandharvákat, még magát Indrát is, társaival, a Marutokkal együtt, legyőzte a Nágákat (kígyókat), az alacsonyabb bolygók uralkodóit. Még engem is legyőzött, félelmemben rejtőztem el ebben a barlangban. Ki az, aki ilyen könyörületesen megvédelmezett engem, miután elfutottam a csatatérről és idejöttem, hogy ebben a barlangban aludjak? A leány így szólt:

- Én öltem meg ezt a démont, miután megjelentem transzcendentális testedből. Bizony, ó Úr Hari, amint meglátta, hogy alszol, meg akart ölni téged. De én megértettem, mi a szándéka, aki tövis a három világ oldalában, megöltem ezt a gaz gonosztevőt, és minden félistent megszabadítottam a félelemtől. Én a Te nagy mahá-sakti vagyok, a Te belső energiád, aki félelmet kelt minden ellenséged szívében. Megöltem ezt a rendkívül félelmetes démont, hogy megoltalmazzam a három világot. Kérlek, ó Uram, mondd meg nekem, miért lepett meg annyira, hogy ezt a démont holtan látod?

 

Mahá Sakti

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt:

- Ó, bűntelen, nagyon elégedetten látom, hogy te ölted meg ezt a démonkirályt. Ilyen módon boldoggá, gazdaggá és boldogsággal teljessé tetted a félisteneket. Nagyon elégedetté vagyok veled, mert valamennyi félistennek örömet szereztél a három világban. Kérj, amit csak kívánsz. Kétségkívül megadom neked, még akkor is, ha nagyon ritka a félistenek között.

A leány így felelt:

- Ó, Uram, ha elégedett vagy velem s ezért meg akarsz ajándékozni, adj nekem olyan erőt, hogy a legnagyobb bűnöktől is megszabadíthassam azt, aki ezen a napon böjtöl. Azt szeretném, ha a böjtölő által szerzett kegyes érdemeknek a felét az kapná, aki csak este eszik (a gabonától és a magvaktól tartózkodva), és aki délben eszik, ezeknek a kegyes érdemeknek a felét nyerje el. Aki szigorúan, fegyelmezett érzékekkel teljes böjtöt tart a megjelenésem napján, egy milliárd kalpát töltsön az Úr Visnu hajlékában, miután mindenféle örömet élvezett ebben a világban. Ezt az ajándékot szeretném megkapni a Te kegyelmedből, Uram. Ó, Úr Dzsanárdana, akár teljes böjtöt tart valaki, akár csak egyszer eszik este vagy délben, kérlek, adj neki vallásos hajlandóságot, gazdagságot, és végül felszabadulást. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt:

- Ó, nagyon szerencsés hölgy, megadom neked, amit kérsz. Ebben a világban valamennyi bhaktám biztosan böjtölni fog a te napodon; ezáltal híressé válnak a három világban, és végül hozzám jönnek, velem élnek a hajlékomban. Mivel te, az én transzcendentális energiám, a fogyó hold tizenegyedik napján jelentél meg, legyen a neved Ekádasi. Minden bűnét elégetem annak, aki Ekádasin böjtöl, és megajándékozom transzcendentális hajlékommal.

A fogyó és növekvő hold napjai közül a számomra legkedvesebbek: Trtijá (a harmadik nap), Astami (a nyolcadik nap), Navami (a kilencedik nap), Csaturdasi (a tizennegyedik nap), de különösen Ekádasi (a tizenegyedik nap).

Az Ekádasi böjttel elnyert érdem nagyobb, mint az, amelyet bármilyen egyéb böjttel vagy zarándokhelyek látogatásával nyernek, és még annál is több, mint amit elérnek a bráhmanáknak adakozók. A leghatározottabban mondom neked, hogy ez így van.

Miután a Legfelsőbb Úr ezt az áldást adta a leánynak, hirtelen eltűnt. Ettől fogva az Ekádasi napja lett a legérdemdúsabb és a leghíresebb az egész világegyetemben. Ó, Ardzsuna, ha valaki szigorúan betartja az Ekádasit, minden ellenségét megölöm, és teljesítem a legnagyobb kívánságát. Sőt, ha valaki az Ekádasit az előírt módok bármelyike szerint tartja meg, elveszek minden akadályt a lelki haladása elől, és megadom neki az élet tökéletességét.

Ó Prthá fia, elmeséltem hát neked az Ekádasi eredetét. Ez az egyetlen nap örökre eltöröl minden bűnt. Ez a legérdemdúsabb nap, ami minden bűnt megsemmisít, és azért jelent meg, hogy mindenkinek javára váljon ebben a világegyetemben, mindenféle tökéletesség ajándékozásával.

Nem szabad különbséget tenni a növekvő és a fogyó Hold Ekádasijai között; mindkettőt meg kell tartani, ó Pártha. és nem szabad megkülönböztetni a Mahá-dvádasitól sem. Mindenkinek, aki Ekádasin böjtöl, fel kell ismernie, hogy a két Ekádasi között nincs különbség, mert ugyanaz a tithi van bennük.

Aki Ekádasin egész nap böjtöl, a szabályok és az előírások követésével, el fog jutni a Garudán lovagló Úr Visnu hajlékára. Dicsőségesek azok, akik az Úr Visnunak szentelik magukat, és minden idejüket azzal töltik, hogy az Ekádasi dicsőségén elmélkednek. Aki olyan fogadalmat tesz, hogy nem eszik semmit Ekádasin, és csak a rákövetkező napon vesz magához ételt, ugyanannyi érdemet nyer, mint aki bemutat egy lóáldozatot. Efelől nincs kétség.

Dvádasin, az Ekádasi utáni napon így kell imádkozni:

"Ó Pundarikáksa, ó lótusz-szemű Úr, most enni fogok. Kérlek, oltalmazz engem."

Miután a bölcs bhakta ezt elmondta, ajánljon fel néhány virágot és vizet az Úr lótuszvirág lábainál, és a nyolcszótagú mantra háromszori eléneklésével kérje meg az Urat, hogy egyen. Ha a bhakta el akarja nyerni böjtje gyümölcseit, igyon egy keveset abból a vízből, amelyet abból a megszentelt edényből vett, amelyben a vizet felajánlotta az Úr lótuszvirág lábainál.

 

Dvádasin nem szabad napközben aludni, más házában enni, egynél többször enni, nemi életet élni, mézet enni, harangfém tányérból enni, urad dalt enni, és olajat dörzsölni a testre. Erről a nyolc dolgoról kell lemondania a bhaktának Dvádasin. Ha ezen a napon egy kasztonkívülivel akar beszélni, meg kell tisztítania magát azzal, hogy megeszik egy tulaszi levelet vagy egy ámalaka gyümölcsöt. Ó királyok legjobbja, Ekádasi délidejétől Dvádasi hajnaláig azzal kell elfoglalnia magát, hogy fürdőket vesz, imádja az Urat és odaadó szolgálatot végez, ideértve az adományozást és a tűzáldozatok végzését. Ha nehéz körülmények között találja magát, és nem tudja megfelelően megszegni az Ekádasi böjtöt Dvádasin, megszegheti azzal is, hogy vizet iszik, akkor nem követ el hibát, ha ez után eszik.

Az Úr Visnunak az a híve, aki éjjel-nappal ezeket a kedvező dolgokat hallgatja az Úrról egy másik bhakta szájából, fel fog emelkedni az Úr bolygójára, és tíz millió kalpán át ott lakozik. És aki csak egyetlen mondatot hall az Ekádasi dicsőségéről, annyi bűn visszahatásától szabadul meg, mint amennyi a bráhmana gyilkosságért jár. Efelől nincs kétség. Az egész örökkévalóságon át nem lehet jobban imádni az Úr Visnut, mint azzal, hogy ha valaki böjtöl Ekádasin.

Így végződik a Márgasirsa-krsna Ekádasi vagy Utpanná Ekádasi dicsőségének története, a Bhavisja-uttara Puránából.

SZELLEMGYÓGYÁSZOK, SZELLEMSEBÉSZEK ORSZÁGOS ÖSSZEFOGÁSA ! JELENTKEZZ !!

Sri Csaitanja az Ekadasiról

 

"Kerüld el a kevert Ekadasit, a tiszta Ekadasit tartsd meg. Azt is el kell mondanod, mi hiba, ha ezt nem tartják meg. Erre nagyon nagy figyelmet kell fordítani. Ha valaki nem elég gondos, elhanyagolja az odaadó szolgálatot." (Sri Csaitanja Szanátana Goszváminak, CC Madhja 24.342

 

Az Ekadasi-böjt célja

 

Ekadasi napján a három világ valamennyi bűne a magvakban lakozik, egy bűnös személy formájában, az Úr Nárájana parancsára.

A szádhana 9. része harivaszara-szammana, "Hari napjainak tiszteletben tartása". (Lásd Rúpa Goszvámi, BRS 1.2.109.

 

Brahma-vaivarta Purána: "Ekadasi minden bűnt megsemmisít, határtalan jámborságot ad, emlékeztet Góvindára."

 

Ezzel a három eredménnyel jár az Ekadasi megtartása: (1) rossz karma megszűnése, (2) jó karma szerzése, és (3) emlékezés Góvindára.

 

A három világban nincs még egy, az Ekadasihoz fogható böjt. Még az is eljut a legfelsőbb hajlékba, aki nem a helyes hozzáállással böjtöl. Meg sem tudom mondani, mi történik azzal (mennyi érdemet nyer) a Legfelsőbb Úr kegyéből, aki teljes odaadással végzi a böjtöt. (Padma Purána).

 

 Tevékenység Ekadasi napján

 

Az Úr Hari napjain (Ekadasi, stb.), a Rámájanát, a Srimad Bhágavatamot, a Mahábháratát és más Puránákat kell olvasni, amelyeket Vjászadéva írt. (Padma Purána Krija Jógaszára 22.137)

 

 

bottom of page